Bagi Zsolt: Az esztétikai hatalom elmélete. Kulturális felszabadítás egy újbarokk korban - Társadalomelméleti Műhely (Budapest, 2017)
ESETTANULMÁNY: ÚJ KULTÚRÁT TEREMTENI JÓZSEF ATTILA EMANCIPÁCIÓS PROGRAMJA 1933 UTÁN - Az „öntudat” fogalma József Attilánál
Új kultúrát teremteni 169 az egyéniben. Az „a mindenséggel mérd magad” imperatívusza több, mint puszta szóvirág, ez valójában az egyetemesben reflektált egyén jelmondata. Hogy csak egyetlen példát idézzünk, az Eszmélet önmagában olvasva meglehetősen enigmatikus két sora86 rögtön érthetővé válik, amint e kontextusban értelmezzük: „Sebed a világ – ég, hevül s te lelkedet érzed, a lázat.” (Eszmélet 87 ) Ugyan valóban nincsen itt szükség komplex költői képek feltételezésére, amelyek magyarázatul szolgálnának a látszólagos ellentmondásokra, ennek ellenére a metafora értelmezhetősége nem független kontextusától. Ha a verset önmegszólítóként értelmezzük is, az önmegszólítás alanya nem egyszerűen a „lírai én”, még kevésbé József Attila, a vers írója, sokkal inkább a vers címe által megjelölt létező: a tudat.88 A tudat sebe a világ, és a 86 Legutóbb Tőzsér János próbálta ezt a két sort minden kontextus nélkül olvasni, ami minden abszurditása mellett tájékoztat minket arról a szituációról, amelyben a mai olvasó találja magát. „Nem különösebben nehéz értelmezni ezeket a sorokat. Az első azt állítja: a szenvedés belső (vagyis lelki, mentális) állapot. A második azt: a szenvedés magyarázata (vagy oka) kívül a világban van. A harmadik azt: a seb is (mint a szenvedés oka) kívül a világban van. A negyedik azt: a láz, amit érzünk, belső, lelki állapot.” (Tőzsér, 2016.) Nyilvánvaló, hogy itt figyelmetlenség és rossz kontextualizálás egyszerre okozza a hibás olvasat létrejöttét. A legfontosabb probléma, hogy a „sebed a világ” nem értelmezhető úgy, hogy a világban sebek vannak, amelyek mentálisan reprezentálódnak. A világ egésze seb, a megszólított (legyen az egy személy vagy a tudat) „lelke” e seb láza, nem pedig annak reprezentációja. 87 József Attila verseit a kritikai kiadás (József, 2005) alapján idézzük. 88 Az „eszmélet” szó jelentését Tverdota György meggyőzően tisztázta: noha nem lehetetlen, hogy rendelkezik mindazokkal a jelentéstöbbletekkel, amit a vers hosszú értelmezéstörténete neki tulajdonított, alapvetően a korabeli filozófiai nyelvhasználat alapján azt jelenti: ’tudat’ vagy ’öntudat’. (Tverdota, 2004: 104. skk.) Mindazonáltal véleményem szerint Tverdota túlságosan közeli kapcsolatot tételez fel Bergson és József Attila tudatfogalma között. Ebben a tekintetben egyébként Tverdota egykori és mai nézetei között is felfedezhető finomodás, lásd uő: 1987: 307. skk. Szerintem azonban a harmincas években József Attila ezt a fogalmat már hegeliánus értelemben használja, noha azt sem szó szerint átvéve.