Barta Györgyi - Keresztély Krisztina - Sipos András (szerk.): A „világváros” Budapest - két századfordulón. Tanulmányok - számos illusztrációval (fekete-fehér képpel) - Budapest (Budapest, 2010)
5. Városfejlesztési politika
natív kulturális és művészeti tevékenységek támogatására létrehozott Pro Cultura Urbis alapítvány 25 millió Ft-tal rendelkezett. (Forrás: 2003. évi költségvetési előirányzatok és a Fővárosi Önkormányzat költségvetési beszámolója, 2003 ősz.) i° www.cet-budapest.hu 11 Budapest Fejlesztési Koncepció, 2002,132. 12 Lásd Zsámboki—Vágó, 2003. A fogalmat Schilling Árpád, a Krétakör Színház művészeti vezetője alkalmazta: az államiönkormányzati színházak a struktúrán belüliek, az azok körén kívül elhelyezkedő, de nem amatőr-kísérleti színházak, társulatok pedig a struktúrán kívüliek. 13 Természetesen ez az új városi szerepkör nem korlátozódik kizárólag a struktúrán kívül eső intézményekre, bár kétségkívül azok esetében a legjellemzőbb. A Fővárosi Önkormányzat által életre hívott Trafó, illetve a központi állami beruházásként kiépült Millenáris Park példái mutatják, hogy az ipari épületek kulturális újrahasznosítása a közszféra részéről is egyre inkább bevett gyakorlat. 14 A szerző interjúja M. BARDiAux-val, a Francia Intézet kulturális referensével 2003 májusában. 15 Ludwig Múzeum, Trafó, Merlin Színház, Fiatal Művészek Egyesülete, Ernst Múzeum. 16 Interjú M. BARDiAux-val, 2003. május. 17 A nagy kulturális fejlesztéseknek azonban számos veszélye is van. Leginkább az, hogy a mutatós, különleges épület mögött nincs koncepció, nem jut idő, energia vagy érdeklődés az igényes és valóban egyedi tartalom kialakítására. Mivel rentábilissá nem tehető, szimbolikus jellegű nagyberuházásokról van szó, sok esetben az épületépítési, majd fenntartási költségek - amelyek általában a közszférát terhelik - olyan magasak, hogy a tartalomra már nem jut forrás. Egy másik veszély, hogy dzsentrifikációs hatásuk miatt megkérdőjelezik a kulturális és társadalmi fenntarthatóságot. Egy ilyen beruházás tehát csak akkor tekinthető valóban sikeresnek, ha az tartalmában is, építészetileg is hiánypótló, és képes arra, hogy integrálódjon a város kulturális életébe. 18 Ezek közül kivételt képez a Nemzeti Színház, amelyik egy hagyományos egyfunkciós kulturális intézmény. 191951-ben a nemzetközi képzőművészeti gyűjtemény a Szépművészeti Galériába, a magyar a Nemzeti Galériába került. Az 1991-ben létrehozott Ludwig-gyűjtemény e kettőt (magyar s nemzetközi) a kortárs gyűjtemény esetében egyesítette. A háború utáni, tehát modern magyar képzőművészeti gyűjtemény a Nemzeti Galériában található. Ezen kívül nem áll rendelkezésre több jelentős gyűjtemény Magyarországon. (Interjú Bodó Sándorral, Budapesti Történeti Múzeum igazgatójával, 2002. december.) 20 Le Monde, Guardian, El País. 21A 2000-ben megrendezett Budapesti Tavaszi Fesztivál 450 millió Ft-os tervezett költségvetésének 4/5-e a közszféra támogatásából és a jegybevételekből származott, ebből 85 millió Ft volt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatása, 150 millió a Gazdasági Minisztériumé, 70 millió a Fővárosi Önkormányzaté, kb. 70 millió származott a jegybevételekből a maradék összeg pedig a magánszponzoroktól (HVG, 1999. december). 22 Ezt megerősítik a kérdőíveken alapuló kutatások a külföldiek körében, lásd: Ramond-Keresztély, 2002. 23 A kilencvenes évektől elsősorban a Rudas fürdőben az audiovizuális kultúra jegyében megrendezett látványos vízi partyk (www.cinetrip.hu). 24 A budapesti fürdők, uszodák, strandok működtetésének és így az épületek állagmegóvásának feladatai az önkormányzat tulajdonában levő, Budapest Gyógyfürdői és Flévizei Zrt. (BGYH) hatáskörébe tartoznak. Az uszodák és strandok karbantartása mellett a legnagyobb nehézséget a fontos műemléki értéket képviselő gyógyfürdők, köztük a törökfürdők állagmegóvása jelenti, mivel ezeknél a fürdő korszerűsítésén kívül sok esetben az egész épület teljes rekonstrukciója szükséges - nem csak ahhoz, hogy vonzó legyen a fürdő, de egyegy esetben ma már ahhoz is, hogy ne legyen életveszélyes az épület használata. 25 A Rác Gyógyfürdő felújításának és majdani üzemeltetésének a megvalósítására 2003-ban létrejött a Rác Nosztalgia Kft. A projektcég 25 százalékban a Fővárosi Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő Budapest Gyógyfürdő és Flévizei Zrt. birtokában van, a fennmaradó részen két magánszemély osztozik. Eredetileg a Kempinski Szállodával közösen vágtak bele a vállalkozásba, később azonban e szerződést felbontották, s a Baglioni csoporttal állapodtak meg az üzemeltetésről. A Rác Gyógyfürdőhöz kapcsolódó projekt megvalósításához 750 millió forint pályázati támogatást nyertek el 2005-ben a turisztikai hivataltól, http://www.termalfurdo.net/index. php?p=cikk&id=36 26A szerző interjúja Néray Katalinnal, a Ludwig Múzeum akkori igazgatójával 2003 tavaszán. 27 Kortárs művészeti-kulturális intézmények (Trafó, Merlin Színház, Ludwig Múzeum) vezetőivel készített interjúk alapján. “Pécs, Debrecen, Győr, Eger, Veszprém, Miskolc, Kaposvár, Kecskemét, Sopron, Székesfehérvár. 368