Barta Györgyi - Keresztély Krisztina - Sipos András (szerk.): A „világváros” Budapest - két századfordulón. Tanulmányok - számos illusztrációval (fekete-fehér képpel) - Budapest (Budapest, 2010)
Képek jegyzéke
7. kép. A Királymalom fejléces számlája, 1893. január 3. FSZEK, Budapest Gyűjtemény, Számlák és cégjelzéses levélpapírok gyűjteménye 80 Gál Zoltán: Nemzeti pénzügyi központ nemzetközi ambíciókkal 1. kép. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank régi épülete a Gizella (ma Vörösmarty) téren. Fotó: Klösz György. Budapest Főváros Levéltára 88 2. kép. Az Osztrák-Magyar Bank budapesti igazgatósága a Szabadság téren. Fotó: Klösz György. Budapest Főváros Levéltára 90 3. kép. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár erzsébetvárosi fiókja, 1905. Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár 91 4. kép. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank főpénztárterme. Fotó: Erdélyi Mór. BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény 98 5. kép. A Magyar Általános Hitelbank székháza (József nádor tér, ma Pénzügyminisztérium). Jalsovszky Katalin-Tomsics Emőke (szerk.): A tegnap világa. Magyarországi városok a századfordulón. Officina Nova, Budapest, 1992 105 6. kép. Weiss Fülöp elnök szobája a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Gizella téri épületében, 1909. Fotó: Erdélyi Mór. BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény 107 7. kép. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank központja (ma József Attila u. 2-4.). Jalsovszky Katalin-Tomsics Emőke (szerk.): A tegnap világa. Magyarországi városok a századfordulón. Officina Nova, Budapest, 1992 108 8. kép. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága, 1907. Huszonöt év a magyar közgazdaság terén. Lánczy Leó munkássága, beszédei és dolgozatai. Budapest, 1907 110 9. kép. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank széfjében, 1900 körül. Fotó: Erdélyi Mór. BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény 111 10. kép. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank páncéltermében, 1910 körül. Fotó: Erdélyi Mór. BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény 111 11. kép. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank széfterme előtt, 1900 körül. Fotó: Erdélyi Mór. BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény 113 Barta Györgyi: Külföldi működő tőke Budapesten a gazdasási válság előtt és után 1. kép. Az Infopark (Duna-part) belső tere. Gróf I., 2004 120 2. kép. Sanofi-Chinoin Gyógyszergyár Zrt. Verderber-Barta, 2004 124 3. kép. Alléé bevásárlóközpont. Fotó: Sebestyén László, 2009 129 4. kép. Dorottya Udvar. Irodaház a Budaörsi úton. Verderber-Barta, 2004 130 Gál Zoltán: Miért nem lett Budapest a kelet-közép-európai régió pénzügyi központja? 1. kép. Duna Kapu. Az IBM osztott szolgáltató központja (Budapest, IX. kerület). Fotó: Sebestyén László 138 2. kép. Az OTP Bank központja (Budapest, V. kerület). Fotó: Sebestyén László 143 Kommunikáció és közlekedés Frisnyák Zsuzsa: Budapest Európa közlekedési és kommunikációs térszerkezetében a 19. század végén 1. kép. 1888-ban létrejött a vasúti kapcsolat Párizs-Budapest-Konstantinápoly között; a forgalom megnyitását Törökországban bárányáldozattal ünnepelték. Budapest, 1888. május 26. 172 2. kép: Az Osztrák Államvasút pesti pályaudvara, a későbbi Nyugati pályaudvar. Fotó: Klösz György, 1877 körül. Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum 178 3. kép. A Déli Vasút budai állomása. Vasárnapi Újság, 1861. május 5. 180 4. kép. A Duna kiépített alsó rakpartja Budán. Városi forgalom a Várkert Bazár előtt. Vasárnapi Újság, 1879. december 21. 185 5. kép. A millenniumi kiállításra Budapestre érkező vidéki rácsodálkozik a távbeszélő-hálózat vezetékeire. Kakas Márton, 1896. május 24. 189 6. kép. Városi forgalom a Sugár úton (Andrássy út) az Oktogonnál. Vasárnapi Újság, 1875. május 30. 200 372