Csunderlik Péter: Csupa hajdani eszelős. Írások az 1900-1945-ös Magyarországról és emlékezetéről (Budapest, 2020)
KÖNYVEK MARGÓJÁRA - Egy igazi hős?
• Hogy pontosan mennyien hittek ebben a sosem létező „igazi hősben”, azt nem tudjuk. Turbucz Dávid a kultuszt működtetők és nem a befogadók szempontjából kutatta a témát. Egy emberre azonban biztosan hatott a kultusz: Horthy Miklósra, és ennek köszönhető, hogy Horthy a – Radnóti szavaival – „egyetlen puskalövés nélkül” végrehajtott német megszállást is legitimálta a helyén maradásával. Turbucz szerint: „Az 1944-es megszállás és a »kiugrási kísérlet« esetében az látható, hogy Horthy nem tudta magát függetleníteni a róla kialakított – reálisnak nem tekinthető – képtől és az ennek részeként neki tulajdonított képességektől. Úgy gondolta a megszállás után, hogy nem szabad lemondania, mert küldetése van, a nemzet jövőjét csak ő tudja pozitív irányban befolyásolni.” (301.) És a Horthy-kultusz ismerete a megszállókat befolyásolta: bár Horthyban nem hittek – ismeretes, hogy Hitler 1944 márciusában már igen sértőn beszélt Horthyval –, kultuszának stabilizáló erejében igen, ezért törekedtek rá, hogy a megszállás után is helyén maradjon kormányzóként.90 Az 1944-es határhelyzetben Horthy a kultuszának megfelelő elképzeléseket táplált és irreális elvárásokat támasztott magával szemben, hogy aztán ráessen – József Attilát idézve – „mint nagy darab kő, a valóság”. 1944. október 15–16-án összeomlott a „nemzet atyja”, és kiderült, hogy egyedül csak a saját fiának életéért aggódik. Turbucz Dávid monográfiáját nem egyszerűen csak az 1919–1944 közötti Horthy-kultusz feldolgozásaként, de a történet végének ismeretében a „politikai vezetőkbe vetett túlzott bizalom” (307.) kritikájaként is lehet olvasni, és ezért jóval túlmutat önmagán. Mert a mindentudónak tartott, és a saját kultuszok hatása alá kerülő „karizmatikus” politikai vezetők legalább annyira okozzák a problémákat, mint amennyire megoldják azokat. (Megjelent a Múltunk 2018/1. számában.) 90 Franciaországban a Pétain-kultusz töltötte be ezt a szerepet. Lásd John Lukacs: Az európai világháború, 1939–1941. Ford. Magyarics Tamás – Mészáros Klára. Budapest, Európa, 1995. 373. • 276