Csunderlik Péter - Pető Péter: TOP 10-es történelmi slágerlisták (Budapest, 2017)
I. Szabadesés a történelembe
A MAGYAR IRODALOMTÖRTÉNET LEGNAGYOBB BOTRÁNYAI nem érhet véget / Varázsolj nekünk valami szépet”. Mindenesetre a Carpe Diem sokat tett azért, hogy irodalomként ismerjék el a dalszövegírást. Az Álomhajó ugyanis forradalom volt, akár a disznósajtfondü a XII. kerületi házibuliban. Ennek fényében érthető, hogy a korszakos alkotás megfelelő vizuális megjelenítése érdekében a zenekar Dél-Afrikába utazott, ott forgatták a klipet, hiszen így munkaként lehetett elszámolni a nyaralást. Ez is igazolja, nagyformátumú művészek voltak, elvégre George Orwell is elment Franciaországba, Angliába, hogy autentikusan írhassa meg a Csavargóként Párizsban, Londonban című művét. Hát hiszen álomhajóról sem lehet úgy énekelni, hogy valaki a margitszigeti szökőkútban tutaj ozik egy 1200 forintos rozmáros csúszódeszkán. A tökéletes produkció meghódította Magyarországot, a szöveget mai napig a legnagyszerűbb irodalmi alkotások egyikeként tartjuk számon, ott van valahol József Attila Nagyon fáj című kifakadása meg Kosztolányi Dezső Hajnali részegsége között. Nem csoda, hogy hatalmas botrány tört ki, amikor kiderült: Funnah Fanny, a Carpe Diem énekesnője csak tátog, valójában nem ő énekel. Azaz nem maga adja át a közönségnek gondolatait. A skandalumot tetézte, hogy a hang Stefanidu Januláé volt, aki a Neoton Família vokalistájaként vált ismertté, meg persze terézvárosi önkormányzati képviselő is volt görög nemzetiségi küldöttként. A magyar irodalmi életet megrengette a botrány, egészében felfoghatatlan volt: tátogás az, amit addig mindennek tudtunk. Mintha az derült volna ki, hogy Szilágyi Áron valójában fénykarddal vív, azért vagdalja össze négyévenként a fél világot. A magyar irodalmi kánonból a botrány nyomán kipörgött a szöveg, igyekezett mindenki hallgatni, felejteni. Sokkal később érkezett csak hír Fannyról: a Blikk arról számolt be, hogy az elefántcsontparti komwakcho törzs hercegnővé avathatja, apai ágon kerülhet a trónörökösök közé, miután nagyapja, az egyik helyi törzs vezetője politikai merénylet áldozata lett. Hogy végül Fanny édesapját választották-e uralkodónak, annak már nem találtuk nyomát a magyar interneten (sic!). Fanny sem írt róla verset, esszét, regényt, episztolát. Minek is, hiszen Ady Endre már megírta helyette: „Röpülj, álomhajóm, / Én nem leszek a szürkék hegedőse.”