Csunderlik Péter - Pető Péter: TOP 10-es történelmi slágerlisták (Budapest, 2017)
I. Szabadesés a történelembe
A MAGYAR IRODALOMTÖRTÉNET LEGNAGYOBB BOTRÁNYAI JÓZSEF ATTILA ÉS AZ ELŐRESZEGEZETT BUGYLIBICSKA: A LÁZADÓ KRISZTUS BOTRÁNYA József Attila után szar lehet költőnek lenni, ennél szarabb már csak József Attilának lehetett lenni. Ő olyan mélységeibe jutott a költészetnek, ahol már csak horgot kapó néma halak tátogják, hogy „nagyon fáj”, a maga korában mégis leginkább csak kiröhögték vagy társaságban utánozták. Minden idők egyik legerősebb verseskötetéből, az 1936-os Nagyon fájból egyetlen példányt se tudott eladni az ünnepi könyvnapon. De a Lázadó Krisztus-per arról tanúskodik, hogy akkor se járt jobban, amikor figyelmet kapott a magyar líra „mindenki helyett szenvedő” Kurt Cobainje, aki végül „görnyedve terhei alatt” feküdt a tehervonat alá, mert nem akart egy olyan világban élni, ahol David Guetta sikeres lehet, és hát a Horthy-rendszer nemzeti konzultációjára beküldött Hazám című kiáltása szerint abban sem, ahol Herczeg Ferenc az írófejedelem. Hiába írta meg József Attüa, hogy „csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret”, már érettségije előtt perbe fogták a Lázadó Krisztus című verse miatt. A még bajusztalan, oroszlánsörény-haját gyújtogató, Makón tanuló tizenhét éves költő ekkorra már túl volt első verseskötetén és első komolyabb öngyilkossági kísérletén is: bevett hatvan aszpirint, és mikor túlélte, büntetésként kicsapták a kollégiumból. Ezek után, 1923 áprilisában írta meg az Istentől igazságot követelő versét, amelyben már előfordulnak olyan versszakok, amelyeknek minden sora egy-egy józsefattilásan marokra fogott, pengével előreszegezett bugylibicska. A Lázadó Krisztus csak fél évvel később, 1923 októberében jelent meg nyomtatásban, de menten felfigyelt rá a „Moszkito” álnéven trollkodó pofa, aki istenkáromlást látott benne. Egy feljelentéssel felérő cikket írtak a versről a keresztény-konzervatív, leginkább félázsiai Kelet Népében, amelynek csak annyi köze van Móricz Zsigmond később indult, hasonló című folyóiratához, mint a herevasaló Berki Krisztiánnak az olimpiai bajnokhoz. „Moszkito” cikke szerint József Attüa verse „felkavarja az ember gyomrát”, „stílusa alkalmas a hánytatásra”, és ennyi elég ok volt, hogy előkotorják azt a bizonyos kartotékot: 1924 januárjának végén beidézték