Erényi Tibor - Harsányi Iván - Krausz Tamás - Ormos Mária - Pankovits József - Székely Gábor: Diktátorok - diktatúrák - Akik nyomot hagytak a 20. századon (Budapest, 1997)

Krausz Tamás: A nácizmus és sztálinizmus néhány összefüggéséről. Az analógia funkciója és a történetírás

2. A fasizmus és a sztálinizmus történelmi, gazdasági és szociális eredete. A fasizmus lényegét vizsgáló történetírás már az 1930-as években is szembesült azzal a problémával, hogy a fasizmus keletkezéstörténete mind olasz, mind német formáját illető­en több síkon is valamilyen formában kapcsolatban van a ka­pitalista rendszer működésképtelenségével, a világgazdasági válsággal, illetve annak társadalmi-politikai következménye­ivel. Ormos Mária is úgy fogalmazott, hogy a fasizmus a li­berális világrend összeomlásának a terméke - hozzátenném: bomlásterméke -, amely nem hozott létre új, életképes törté­nelmi alternatívát. A történészek körében még ma is széles konszenzus van mindkét jelenség eredetét illetően. Bár Furet és követői - József Attilával ellentétben - a kommunizmus és a fasizmus „jegyességét” hangsúlyozzák azzal a nem túlságo­san bonyolult módszertani eljárással, hogy a történelem gaz­dasági és szociális „mozgatóiról” „megfeledkeznek”. A „ro­konságot” csupán a politikai intézményrendszer, a pártok száma vagy a diktátorok hatalmi technológiája alapján veze­tik le. A kétféle diktatúra összehasonlítása során, eredetük prob­lémájával kapcsolatban, öt összefüggésre utalnék. A) A két nagyhatalom, Oroszország és Németország teljesen eltérő módon illeszkedett bele a világgazdaság szerkezetébe. Né­metország a világrendszerben uralkodó pozíciót foglalt el már az első világháború előtt, Oroszország ugyanabban az időben egy sikertelen modernizációs kísérlet terhével a teljes periferizálódás, a felbomlás felé tartott. B) A háború következményeként (Oroszországban már korábban, az első forradalom, illetve az orosz-japán háború nyomán) mindkét országban a történelemben addig nem is­mert populista tömegmozgalmak emelkedtek fel: Németor­szágban (és Olaszországban) a szélsőjobboldali radikalizmus (nácizmus, fasizmus) és a kommunista forradalmi radikaliz-73

Next