Erényi Tibor - Paneth Gábor - Popper Péter - Vikár György: Freud, avagy a modern individuum felfedezése - Akik nyomot hagytak a 20. századon (Budapest, 1997)
Erdényi Tibor: Sigmund Freud. Politikatörténeti arcképvázlat
irracionálisnak tűnő jelenségek is megközelíthetők racionális módon. Átveszi azt a meggyőző freudi érvet is, mely szerint még jó és általában az embereket kielégítő gazdasági és politikai körülmények között is meg kell (majd) küzdeni „az emberi természet féktelenségével”. Mindazonáltal mintha élne némelykor benne (is) bizonyos csalódás Rousseau elveszett világa iránt. Különben nem írná le a „Tudod, hogy nincs bocsánatában: Atyát hívtál elesten, embert, ha nincsen isten. S romlott kölkökre leltél pszichoanalízisben. József Attila Freud-értelmezése összhangban van Ferenczi Sándor 1923-ban írt autentikus véleményével. „A halálösztön és életösztön” Ferenczi Sándor által írt előszavában a következő, mondhatni időtlen megállapítást olvashatjuk: „Végre is: saját énünk, lelkivilágunk az a része a mindenségnek, melyet legközelebbről ismerünk, és legalább olyan jogosult dolog a magunk mibenlétéről következtetni a környező természetre, mint megfordítva: a természeti jelenségekkel próbálni a magunk mivoltát magyarázni.”37 37 Sigmund Freud: Jenseits des Lustprinzips, 1920. Magyarul: Halálösztön és életösztön. Budapest, 1923 (1991), 7. Ferenczi Sándor előszava. Sigmund Freud és Ferenczi Sándor levelezéséből kiderül, hogy Ferenczi milyen intenzív társadalmi kapcsolatokat tartott fenn a kor író- és művészvilágával. Kávéházakba járt, a Royal Szállóban egy asztalnál ült többek között - Kosztolányival, Krúdyval, Bródyval, Berény Róberttel, a festővel . (/. m. 1. k. 122. ) Nagyra értékelte Csáth Géza orvosi munkásságát. (Uo. 66.) Megvitatták az 1923-ban megjelent Freud-munkát, A mindennapi élet pszichopatológiáját stb. Ferenczit segítette munkatársa, Bálint Mihály, a „budapesti iskola” egyik jeles képviselője és - a széles körben ismert - Hermann Imre is. 66