Erényi Tibor - Paneth Gábor - Popper Péter - Vikár György: Freud, avagy a modern individuum felfedezése - Akik nyomot hagytak a 20. századon (Budapest, 1997)
Erdényi Tibor: Sigmund Freud. Politikatörténeti arcképvázlat
De nemcsak József Attilára hatott Freud, hanem számos más íróra is. Nálunk talán elsősorban Kosztolányira. De szinte a Nyugat egész nagy nemzedékét említhetnénk: Babitsot, Kaffka Margitot, Füst Milánt... Kosztolányi a tudós születésnapján versben köszöntötte a „hősi hetvenévest” mint a Föld legnagyobb fiát.38 Freud teljesítményét Németh László is nagyra tartotta. Önéletrajzában a tudóst „nagy elemző lángész”-nek nevezi, azonban művét a „maga módján” értelmezte. „Freud nómenklatúráját - írja - megpróbáltam az ő metaforájából az enyémbe helyezni, s közben nem volt nehéz az indulatnak az arcába néznem, amelynek az értelem, a tudat, az erkölcs látszatával szemben erre az alvilágteremtő nyelvre szüksége volt.” Freud kapcsán ő is említi Marxot, megjegyezve, hogy mindketten „alkati okokból lesznek forradalmárokká”.39 Elismerően vélekedett Freudról a korábban elutasító Thomas Mann, aki 1932-ben személyesen is megismerkedett a tudóssal és a következőket írta: „Ez az orvosi pszichológus, úgy vélem, minden megbecsülést megérdemel mint egy jövendő humanizmus úttörője, amelyet mi sejtünk és amely sok minden úton megy keresztül, és melyről a korábbi humanisták nem tudtak - egy olyan humanizmus előkészítője, mely az alvilág, a tudattalan, az ösztönök hatalmaival egy sokkal magabiztosabb, szabadabb, felhőtlenebb és művészileg érettebb viszonyban áll majd, mint ahogy az a neurotikus szorongásban és a hozzá tartozó gyűlölködésben ma szenvedő emberiség számára lehetséges.”40 Mint ahogyan igazat ,s L. Kosztolányi Dezső összegyűjtött versei. Budapest, Szépirodalmi, 1964, 659. 39 Németh László: Homályból, homályba. Életrajzi írások. I. k. Budapest, Magvető-Szépirodalmi, 1977, 221-222. 40 Jones, i. m. 669. 67