Erényi Tibor - Paneth Gábor - Popper Péter - Vikár György: Freud, avagy a modern individuum felfedezése - Akik nyomot hagytak a 20. századon (Budapest, 1997)
Erdényi Tibor: Sigmund Freud. Politikatörténeti arcképvázlat
tára. Úgy vélte azonban, a pszichoanalízis emellett is általános érvényű és nem jár együtt más - általa hangsúlyozottan nem búvárolt - problémák mellőzésével. Azok az írók, akikre Freud hatással volt,43 természetesen mint művészek az életet sokoldalúbban ábrázolták. József Attila pl. a „Hazám” c. közismert versben (1937) így „fejt álmot”: Szövőlány cukros ételekről álmodik, nem tud kartelekről. József Attiláról szólva említenünk kell barátját, a jelentős szociáldemokrata teoretikust, a költőhöz közel álló Fejtő Ferencet. Fejtő - egyébként Bálint Mihály barátja - a freudizmusban sem kedvelte a doktrinerséget, az ortodoxiát. Rámu-43 A Szép Szó c. baloldali-polgári liberális folyóirat 1936. májusi számában több írással is megemlékeztek Freud 80. születésnapjáról. Közli József Attila „Amit szívedbe rejtesz” c. versét, amelynek címe alatt olvasható: Freud nyolcvanadik születésnapjára. (Ezt a költő németre fordítva elküldte a tudósnak, aki visszaigazolta és megköszönte a költeményt.) Ugyanebben a számban Ignotus „Egy német író: Sigmund Freud” címmel méltatja az ünnepelt irodalmi jelentőségét. Egy másik, itt megjelent cikk, amelynek Ignotus Pál a szerzője, „A liberalizmus házi reformja”. Ebben az olvasható, hogy a liberalizmust demokratikussá, szociálissá és arisztokratikussá kell tenni. (Az utóbbin azt érti, hogy fogékonnyá a szellemi értékek iránt.) Gáspár Zoltán ugyanott „Népszövetségi körjáték” c. írásában arra figyelmeztet: ....a diktatúra háborút jelent, az kétségtelen”. Ugyanebben az időben a népi írók zöme - az említett okok miatt - elutasította Freudot. Ez - 1945 után - a népiek és urbánusok közötti Illyés Gyulára is vonatkozik, aki hű maradt Rousseau emberképéhez. A második világháború kitörését megelőzően (1937-ben) azonban ő is, akárcsak Freud az első világháború idején, az agressziós ösztönök tobzódásáról ír. „Jog a XX. században” címmel a következőket olvashatjuk: Hol az igazság? Mindenkinél! / Ölheti egymást, mind aki él! Az 1945 utáni évtizedekben azonban Babits és Kosztolányi egykori tanítványának a pszichoanalízissel kapcsolatos nézeteiben már aktuálpolitikai szempontok is megjelentek. 71