Feitl István - Földes György - Hubai László: Útkeresések. A magyar szociáldemokrácia tegnap és ma (Budapest, 2004)
Első rész. A demokratikus magyar baloldal dilemmái az ezredfordulón
Bayer József A SZOCIÁLDEMOKRÁCIA A GLOBALIZÁCIÓS ÉS POPULISTA KIHÍVÁS KETTŐS SZORÍTÁSÁBAN (Néhány gondolat a szociáldemokrácia megújulásáról) „A globalizált gazdaság előretörése megrendítette a szociáldemokrata baloldal alapjait, mert aláásta azt a képességüket, hogy követőiket a nemzeti keretek között megvédjék egy újraelosztó pénzügyi politika, átfogó szociális juttatások és a teljes foglalkoztatás makrogazdasági politikája révén. A baloldal jelenlegi szellemi válsága a bolsevik-forradalmi és szociáldemokrata áramlat egyidejű válságában gyökerezik.” Eric J. Hobsbawm' Ha a szociáldemokráciának az volt a feladata, hogy korrigálja a piac hibáit, mi lesz a dolga egy olyan világban, melyben a piacok tévedhetetlenek? Mark Blyth7 1 A magyar szociáldemokratáknak nem annyira a történelmi múlttal való folyamatosságot, mint inkább a mai nyugat-európai szociáldemokrata pártok stratégiai útkeresését kell szem előtt tartania, ha megújulásához támpontokat akar keresni. Igaz, hogy sokan a hazai baloldal számára ennél jóval szigorúbb penzumot írnának elő, és mindenekelőtt a saját múlthoz való kritikai viszonyt és a régi szociáldemokrata hagyományokhoz való visszakapcsolódást követelik. Természetesen nem kerülhető el a múlt tanulságainak elméleti feldolgozása, de politikailag teljesen meddő lenne ma erre építeni bármilyen stratégiát, két okból is. Egyrészt azért, mert még hiányzik a kellő distancia és történelmi távlat ahhoz, hogy egyetértésre lehetne jutni a közelmúlt történéseit illetően. Akadnak ugyan konyhakész válaszok, mint amilyet a totalitarizmuselméletek felszínesebb válfajai kínálnak, melyeket főleg a „revizionista” történészek hazai epigonjai tálalnak fel nekünk. Ez rövidre zárja a kört azzal, hogy egyenlőségjelet tesz a fasizmus és kommunizmus közé, és megfeledkezik a történelemről, amely mégiscsak létezett, és különbséget is teremtett közöttük. A másik ok az a hazai politikában elterjedt társasjáték, hogy mindegyik párt szereti a többi számára előírni a politikai hitelesség mércéit. A konzervatívok akarják megmondani, hogy kik és hogyan lehetnek hiteles szociáldemokraták, amiből persze eleve kizárnák az exkommunistákat, beleértve mindenekelőtt az államszocialista korszak reformerőit; és azt is szívesen előírnák, hogyan szabad liberálisnak lenni (lassan ott tartanak, hogy egyáltalán nem lenne sza-264