Feitl István - Gellériné Lázár Márta - Sipos Levente (szerk.): Rákosi Mátyás - Visszaemlékezések 1892-1925 2. kötet (Budapest, 2002)
Jegyzetek - Második kötet
Leövey Klára Gimnázium létesült a Vendel u. 1. számú épületben (Vendel u.-Thaly Kálmán u. sarok), amely a Ferencvárosban van. 780: József Jolán (1899-1950) író, József Attila nővére. Munkatársa volt a Híd, Az Est, a Független Magyarország nevű lapoknak. 1945 után is újságíróként dolgozott. A Kis Újság és a Független Magyarország, 1947 augusztusától a Magyar Nap munkatársa volt. 1940-ben jelent meg József Attila életéről szóló könyve. ❖József Etel (1903- ) József Attila másik nővére, aki József Jolán 1928. októberi válása után hozzáment Makai Ödönhöz. ❖ Kihúzva: „Vértes Györgytől, a Gondolat szerkesztőjétől, aki fegyházbüntetésének letöltésére egy napon a szegedi Csillag börtönbe közénk került.” ❖ Lázadó Krisztusok esetét: 1923 októberében a Kékmadár című folyóiratban jelent meg József Attila „Lázadó Krisztus” című verse. A budapesti büntető törvényszék 1924. július 10-én „sajtó útján elkövetett istengyalázás vétségében” marasztalta el a költőt és nyolc hónapi fogházra, illetve kétszázezer korona pénzbüntetésre ítélte. Az ügynek visszhangja támadt a sajtóban is. A Népszava pl. közölte a verset. 1924 novemberében a táblabíróság enyhített a büntetésen, majd végül a Kúria 1925. március 24-én felmentő ítéletet hozott. ❖ Vámbéry Rusztem (1872-1948) ügyvéd, akadémikus. 1903-tól tanított egyetemen, 1919-ben megfosztották katedrájától. 1922-1938 között ismét ügyvéd, politikai perekben, így Rákosi Mátyás 1935-ös perében is a védelem képviselője. A két világháború közötti időben a liberális irányzatú Jogtudományi Közlöny és a Századunk szerkesztője. 1938-ban Londonba emigrált, majd az USA-ba költözött. 1947 - 1948-ban Magyarország washingtoni követe. 781: a kommün után bűnbánó nyilatkozatot tett: Babits Mihály „Magyar költő kilencszáztizenkilencben” című, 1919. augusztus-szeptemberben írott és a Nyugat 1919. novemberi számában megjelent tanulmányára céloz Rákosi, amit a kommunisták a forradalom megtagadásának, a jobboldali sajtó a Nyugat bűnei mentegetésének minősített. Irodalomtörténeti értékelésére 1. Sípos Lajos: Babits Mihály és a forradalmak kora. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1976, 87-100. Babits Mihály 1919/1920-as helyzetéről a leggazdagabb dokumentumválogatás A vádlott: Babits Mihály 1915-1920 című kötet. Szerk.: Téglás János. Budapest, Universitas Kiadó, 1996. Az említett tanulmány itt: 291-414. Klebelsberg Kuno, gróf (1875-1932) kultúrpolitikus, az MTA tagja. 1914-től VKM államtitkár, a Nemzeti Munkapárt egyik országos szervezője, 1917-től a Hadigondozó Hivatal elnöke, majd a miniszterelnökség politikai államtitkára. 1920-tól képviselő, előbb belügyminiszter, majd 1922-1931 között vallás- és közoktatásügyi miniszter. 782: a l’Humanité 1926-ban (?) leközölte: Ez az állítás először József Jolán: Rákosi Mátyás József Attiláról című, a Szabad Nép, 1949. május 15-i számában megjelent cikkében látott napvilágot. Szabolcsi Miklós ezzel kapcsolatban írja: „Végül: szerepel a József Attila-irodalomban olyan állítás is, hogy a l’Humanitéban is jelentek meg versei mégpedig Rákosi Mátyás ajánlására. A l’Humanitéban azonban nem találtuk verseit - a lap különben ekkor ritkán közölt szépirodalmat, verset alig.” Szabolcsi Miklós: Érik a fény. József Attila élete és pályája 1923-1927. Budapest, Akadémia Kiadó, 1977, 666. A kapcsolat azonban megvolt a lappal, ezt bizonyítja az az eredetileg franciául írt levélrészlet, melyet Szabolcsi 1982-ben tett közzé: „És most ide hallhass, pupák! Én magam új költeményt írtam franciául, amely a l’Humanitéban fog megjelenni.” József Attila Párizsban. Szerk.: Szabolcsi Miklós. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1982, 62. ❖ Poll Sándor (1898-1937) könyvkereskedő, kommunista politikus. 956