Feitl István: Ki volt Rákosi Mátyás? (Budapest, 2020)
A perek
A PEREK 61 Weinberger Zoltán anyja is emlékezik – arcról – reám, ti. Rákosinak és Weinbergernek én hordtam be hosszú ideig a fogházba, a vizsgálati fogságba, az ennivalót – sőt mi több, én vásároltam...” 16 Szabolcsi Miklós még a találkozás időpontját is megpróbálja meghatározni, és azt 1925. augusztus 1–13. közé teszi. Szabolcsi az epizódról, bár túlzónak tartja, megjegyzi: „...de az alapvoná sok annyira jellemzőek a fiatal József Attila mások által is említett jellemvonásaira, hogy lényegét hitelesnek tarthatjuk. S valószínű az is, hogy a Horger Antal-i eltaszítás után, a fehér Magyarország sivársága láttán a vörös Magyarország látképe vonzhatta érdeklődését. Ennek az utópikus vágyódásnak a tükre ott van ekkori verseiben... s valószínűleg igaz az is, hogy a nagyvárosokról beszélő – új felismeréseket hozó, de az emberektől elzárkózó ’vándor’ előképe: Rákosi Mátyás.” 17 • Mindazonáltal Rákosi hamarosan új lakásba költözik, és a rendőrségen bejelenti magát, ami simán megy. Úgy tűnik, rendben van minden, a háttérből irányíthatja az MSZMP-t. Büszkélkedik azzal, hogy 1925. szeptember 13-án röplapoznak a szociáldemokraták gyűlésén, miközben tizennégy embert a rendőrség letartóztat, miután a rendezők közlik, hogy kik tagjai az MSZMP-nek. Ez mutatja, hogy az új párt legfőbb ellenségének a szocdemeket tekinti, rá van hangolva, hogy őket bomlassza. Ez nagy kárt tesz a baloldalnak. Fura módon a szociáldemokraták később így védik Rákosit, nevezetesen nem az államrend erőszakos felforgatása a célja, hanem a szociáldemokraták elleni harc. Ezért azonban senkit 16 József Attila válogatott levelezése . (Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta: Fehér Erzsébet.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976, 279. 17 Szabolcsi Miklós: Érik a fény. József Attila élete és pályája 1923–1927 . Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977, 88–89.