Feitl István (szerk.): Az MSZMP KB titkárságának jegyzőkönyvei 1957. július 1.- december 31. (Budapest, 2000)
„Az elvtdrsak példát hoztak, fel, hogy a téziseket hogyan fogadták. Elmondják az elvtársak: a parasztok azt mondják, nem tudják, hogy Nagy Imre revizionista, vagy nem, de azt tudják, hogy áruló. A következtetés nem egészségtelen. Ez arra figyelmeztet bennünket, hogy amikor elvi kérdésekkel akarunk a tömeg közé menni, próbáljuk meg kifejezéseinket vagy helyettesíteni magyar kifejezéssel, vagy egyszerűbb módon magyarázni. Meg kell magyarázni ilyen paraszti elvtársaknak, hogy Nagy Imre árulása pohtikai fogalom, politikai dolog. ” (Kádár János, 1957. X. 18.) Az MSZIVÍP KB Titkárságának üléseiről készült jegyzőkönyvek révén bepillantást nyerhetünk egy kiemelt jelentőségű időszak pártirányításának „hétköznapjaiba", a pártgépezet működésének mélyrétegeibe. A Titkárság ülésein az elvi állásfoglalások helyett a gyakorlati lépésekről szóló vita dominált. Bár a jegyzőkönyvek szerkezete azonos, mégsem állnak össze egységes „szöveggé", hanem érdekes küzdelmeket, konfliktusokat, hatalmi viszonyokat, „szövegcsatát" ábrázolnak a hozzászólások és határozatok tükrében. Egy évvel a forradalom után a Titkárság többek között tárgyalta az egyetemi világnézeti oktatás, az üzemi és pártszervezetek működésének problémáit, az írókkal szembeni fellépés kérdését, a Belügyminisztérium pártirányítását, a „régi munkásmozgalmi elvtársak" elhelyezését és a Lenin-szobor felállításának ügyét. Az ünnepek és tömegrendezvények szervezéséről és lebonyolításáról szóló szövegek mozaikszerű képet festenek a korai Kádár-korszak hagyományteremtő erőfeszítéseiről is. BUDAPEST