Feitl István (szerk.): Az MSZMP KB titkárságának jegyzőkönyvei 1957. július 1.- december 31. (Budapest, 2000)

„Az elvtdrsak példát hoztak, fel, hogy a téziseket hogyan fogadták. Elmondják az elvtársak: a parasztok azt mondják, nem tudják, hogy Nagy Imre revizionista, vagy nem, de azt tudják, hogy áruló. A következtetés nem egészségtelen. Ez ar­ra figyelmeztet bennünket, hogy amikor elvi kérdésekkel akarunk a tömeg közé menni, próbáljuk meg kifejezéseinket vagy helyettesíteni magyar kifejezéssel, vagy egyszerűbb módon magyarázni. Meg kell magyarázni ilyen paraszti elv­társaknak, hogy Nagy Imre árulása poh­­tikai fogalom, politikai dolog. ” (Kádár János, 1957. X. 18.) Az MSZIVÍP KB Titkárságának üléseiről készült jegyzőkönyvek révén bepillan­tást nyerhetünk egy kiemelt jelentőségű időszak pártirányításának „hétköznap­jaiba", a pártgépezet működésének mélyrétegeibe. A Titkárság ülésein az el­vi állásfoglalások helyett a gyakorlati lé­pésekről szóló vita dominált. Bár a jegy­zőkönyvek szerkezete azonos, mégsem állnak össze egységes „szöveggé", hanem érdekes küzdelmeket, konfliktusokat, hatalmi viszonyokat, „szövegcsatát" áb­rázolnak a hozzászólások és határozatok tükrében. Egy évvel a forradalom után a Titkárság többek között tárgyalta az egyetemi világnézeti oktatás, az üzemi és pártszervezetek működésének problé­máit, az írókkal szembeni fellépés kérdé­sét, a Belügyminisztérium pártirányítá­sát, a „régi munkásmozgalmi elvtársak" elhelyezését és a Lenin-szobor felállítá­sának ügyét. Az ünnepek és tömegren­dezvények szervezéséről és lebonyolítá­sáról szóló szövegek mozaikszerű képet festenek a korai Kádár-korszak hagyo­mányteremtő erőfeszítéseiről is. BUDAPEST

Next