Feitl István (szerk.): Az MSZMP KB titkárságának jegyzőkönyvei 1957. július 1.- december 31. (Budapest, 2000)
I. Dokumentumok - 4. Az MSZMP KB Titkársága 1957. augusztus 23-i ülésének jegyzőkönyve
gi üzemükbe, vagy léptek be a karhatalomba. Nyolcvanan elhagyták a megye területét, és hollétükről nem lehetett semmit sem tudni. A jelentés megállapítja, hogy a volt „kihelyezett elnökök" méltán gondolhatták, hogy a párt és a kormány méltatlanul bánt velük, amikor nem biztosított számukra új állást, illetve új lakást. A leváltott elnökök nagy része rosszul járt anyagilag. Költözködési költséget a Földművelésügyi Minisztérium számukra csak kevés esetben folyósított. A rendelet alapján végkielégítésként kifizetett összeg csak a költözködési költségeket fedezte. Nem sikerült továbbá a visszatérő tsz-elnököknek lakást biztosítani, bár ők minden ellenszolgáltatás nélkül leadták lakásaikat a helyi lakásügyi szerveknek. A gépállomásokon és a az állami gazdaságokban foglalkoztatott „lehelyezett káderek" hasonlóképp nehéz helyzetbe kerültek. Az 1955. júniusi határozat értelmében összesen 490 vezető kádert kellett a gépállomásokhoz és az állami gazdaságba irányítani. Októberben ő közülük is a legtöbben (főmérnökök, mérnökök) visszatértek Budapestre, és elhelyezkedtek korábbi munkahelyeiken. A jelentés megállapítja, bár ez nem volt jellemző, a kihelyezett káderek közül többet mégis azért váltottak le, mert munkakörüket nem megfelelően látták el, sikkasztottak, üzérkedtek, de voltak olyanok is, akiket a forradalom napjaiban tmiúsított magatartásuk miatt internáltak. A Pestre visszatértek közül igen sokan fizikai munkakörben helyezkedtek el. (MOL-M-KS 288. £ 7/12. ő. e.) 1 A Titkárság augusztus 23-ai határozata értelmében a Fővárosi Tanácsnak kellett tehát harminc lakást biztosítania. A KB Mezőgazdasági osztálya 1958 februárjában tájékoztatta a Titkárságot az augusztus 23-ai határozat végrehajtásáról. A pénzügyminisztérium lakásvásárlásra 300 000 Ft-ot, a költözködésre pedig 200 000 Ft-ot biztosított. Az előbbi összegből 40 000 Ft értékben a FIK vásárolt négy lakást. A másik huszonhat lakást pedig a Fővárosi Tanács biztosította a Csepel Csillagtelepen terven felül elkészült lakásokból (ezek helyett 1958-ban kellett lakást vásárolni. A megmaradt 260 000 Ft-ot így a Fővárosi Tanács kapta meg. (MOL-M-KS 288. f. 7/12. ő. e.) 2 A javaslat a szénbányászat „gazdasági és politikai jelentőségével" indokolta egy olyan párt-, állami, illetőleg gazdasági vezetőkből álló bizottság felállítását, amely koordinálná az ágazati pártszervezetek, az államapparátus és a tömegszervezeti szervek munkáját. (MOL-M-KS 288. í. 7/12. ő. e.) 2 A Fővárosi Szállítási Vállalat MSZMP-szervezete 1957. április 24-én javasolta, hogy miután „az ellenforradalmi erőket levertük", „helyes, ha jelképeinket is helyreállítjuk". Ezért javasolták a Lenin-szobor felállítását. (Források Budapest múltjából. 1954-1958. V/B. kötet. Szerk.: Gáspár Ferenc, Szabó Klára. Budapest Főváros Levéltára, Budapest, 1988. 289. o.). 4 A Titkárság 1957. augusztus 9-i ülésén, amikor a „mártírsíremlékmű' építéséről tárgyalt, megbízta a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságát, hogy „két héten belül terjesszen be javaslatot a Lenin-szobor felállítására". (MOL-M-KS 288. f. 7/11. ő. e.) A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága hat alternatív javaslatot terjesztett a Titkárság elé. Három javaslat a Felvonulási téren helyezte volna el a szobrot, míg másik három a Vigadónál (Molotov tér) arccal a Duna felé; Szabadság téren, a szovjet hősi emlékmű helyén, amelyet „lényegesen művészibb megoldásban" a Felvonulási téren helyeztek volna el; és a Bajcsy-Zsilinszky út - József Attila u. sarkán, az ún. Marokkói udvar helyén: arccal a Népköztársaság útja felé. A tervek megvalósítását a különböző javaslatok 10-34 millió forintra tették. (MOL-M-KS 288. f. 7/12. ő. e.) 5 Javasolták, hogy a párt 1957. évi költségvetésében a bevételi tervet 30 millió Ft-tal, ugyanakkor a tartalékkeretet ugyancsak 30 millióval emeljék, tehát 45 millió Ft-ban állapítsák meg. A javaslat értelmében a VII. 19-ei határozattal engedélyezett 50 db személygépkocsi beszerzésére 250 000 Ft-ot a tartalékalap terhére lehetett elkülöníteni. (MOL-M-KS 288. f. 7/12. ő. e.) 6 A Külügyminisztérium kezdeményezésére a berlini nagykövetség és a DPA nyugati hírügynökség írásos megállapodást kötött arról, hogy a DPA vendégül lát egy MTI-delegációt Hamburgban. A delegációnak egy anyag- és tudósítócserére vonatkozó megállapodást kellett tető alá hoznia. A küldöttségbe az MTI részéről Barcs Sándort és Burján Sándort, a berlini nagykövetség részéről pedig Neumann Lászlót jelölték. (MOL-M-KS 288. f. 7/12. ő. e.) 7 A PB 1957. augusztus 6-i ülésén fogadták el a párttagsági könyvek és tagjelölt igazolványok cseréjének előkészítésére és lebonyolítására vonatkozó javaslatot. (MOL-M-KS 288. i. 5/1957/38. ő. e.) A Párt- és Tömegszervezetek Osztálya javasolta, hogy tegyék kötelezővé az MSZMP-tagkönyvekbe a párttag fényképének a beragasztását. (MOL-M-KS 288. f. 7/12. ő. e.) s A PB 1957. augusztus 13-i ülésén határoztak arról, hogy a bányásznapon négy helyen mondanak majd beszédet PB-tagok. Javasolták, hogy a fontos szénbányászati központok közül Fehér Lajos 131