Feitl István (szerk.): Az MSZMP KB titkárságának jegyzőkönyvei 1957. július 1.- december 31. (Budapest, 2000)
I. Dokumentumok - 5. Az MSZMP KB Titkársága 1957. szeptember 7-i ülésének jegyzőkönyve
JEGYZETEK *. A határozat megjelent: Az MSZMP KB Titkárságának tájékoztatója a VI. Világifjúsági Találkozóról és a KISZ tevékenységéről a moszkvai fesztivállal kapcsolatban. A DISZ és a KISZ 1953-1957. (Szerk.: Feitl István és Ólmosi Zoltán. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1987. 249-252.) A jelentés többek között dicséri a fesztivál fegyelmezett légkörét (nem engedélyezték a hajnalig való táncot, szesztilalmat vezettek be, ügyeltek az erkölcsi rendre) és az 1015 fős magyar delegáció szereplését: „A magyar delegáció a várakozásoknak megfelelően az érdeklődés középpontjában állt, bár nem annyira, mint idehaza előzetesen gondoltuk és nem annyira, mint az arab országok és más színes küldöttek. Az ellenforradalmi események miatt, főleg a nyugati küldöttségek, de a népi demokratikus küldöttségek is, nagy várakozással tekintettek a magyar küldöttség szereplése elé... Kedvezőtlenek voltak tapasztalataink a lengyel küldöttséggel kapcsolatban, amelynek jelentős része egyetemi hallgatókból és fiatal értelmiségiekből, köztük huligán elemekből állt. A lengyel küldöttség egyes tagjai kifejezetten provokálták a magyar küldöttséget és beavatkoztak belső ügyeinkbe, amikor azt állították, hogy itt forradalom volt, miért nem Nagy Imre a vezető, hiszen ő a legkiválóbb magyar, szovjetellenes kijelentéseket tettek stb. Ezek a provokációk a magyar delegáció részéről egységes, határozott visszautasításban részesültek... egyes nyugati küldöttségek provokációra készültek a magyar küldöttséggel szemben (pl. disszidens magyar fiatalokat hoztak magukkal)." A jelentés végül megállapítja, hogy „helyes volt, hogy a küldöttség tagjainak kiválogatásánál előtérbe helyeztük a politikai szempontokat", ugyanakkor gyökeres változtatásokat javasol „a sportvezetésben tapasztalható elvtelen állapotok megszüntetése érdekében". A sikeres szereplést a KISZ első komoly sikereként könyvelik el. (MOL-M-KS 288. í. 7/13. ő. e.) 2 A második javaslati pont szerint minden év augusztus 1-jét a szovjet-magyar ifjúság barátságának napjaként kívánták megünnepelni. •’ A Fővárosi Tanács VB 1957. augusztus 17-én kelt előterjesztését a Titkárság 1957. augusztus 23-i ülésén azzal vette le a napirendről, hogy a Fővárosi Tanács tegyen konkrét javaslatot a Lenin-szobor elhelyezésére. (L. 4. dokumentum, 8. napirendi pont.) A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága augusztus 30-án tartott ülésén olyan határozatot hozott, hogy az MSZMP Titkárságának tett előterjesztésében szereplő 6 alternatív javaslat közül (három javaslat a Felvonulási térre, illetve 1-1 javaslat a Vigadó, a Szabadság térre, és a Bajcsy-Zsilinszky út-József Attila utca sarkára) két javaslatot ajánl különösen a Titkárság figyelmébe. Az első a Szabadság téri szovjet hősi emlékmű helyére tenné „a Lenin alakját kiemelő szoborcsoportot", míg a szovjet hősi emlékművet művészibb megoldásban a Felvonulási téren, a Vigadó téren, vagy a Kossuth Akadémia előtt állítaná fel. Ez a terv 11 millió forintos kivitelezési költségekkel számolt. A második terv szerint a szobor a Felvonulási térre kerülne: „A jelenlegi tribün változatlanul maradna, csak a Sztálin-szobor talapzata kerülne le róla. A Lenin-emlékmű a térség Műcsarnok felőli oldalán, rézsútos állásban nyerne elhelyezést. A szoboralak mintegy ■■végigtekintené« a teret. A teret a liget felé oszlopos sétány zárja le. Később a jelenlegi tribün másik oldalára, ugyanolyan távolságra teile mint a Lenin-emlékmű, szimmetrikusan el lehetne helyezni a Tanácsköztársaság emlékművét." (MOL-M-KS 288. f. 7/13. ő. e.) 4 A Titkárság a Len in-szobor ügyére 1957. október 18-án tartott ülésén tért vissza. L. 7. dokumentum, 3. napirendi pont. 5 Az MDP apparátusának státusa 1956. június 30-án 9475 fő volt, ennek kb. 70%-a politikai munkatárs. Az MSZMP apparátusa 1957 nyarán a megyék többségében a korábbi státus 35-40%-a körül alakult ld (ettől csak Bács és Somogy megye tért el 50, illetve 47%-os aránnyal). A pártapparátus összlétszáma a javaslat szerint 4001 fő, amelyből 2555 politikai munkatárs. A Pártgazdasági Osztály javaslata szerint a megnövekedett feladatok miatt „szükséges, hogy a legfontosabb nagyüzemekben, községekben, intézményekben függetlenített titkárok legyenek", amit a pártapparátus 6,5%-os létszámnövelésével tart megvalósíthatónak. Eszerint a pártapparátus 453 politikai és 159 adminisztratív-technikai státussal emelkedne. Legnagyobb arányú az emelés a KV osztályainál és egyéb szerveinél, ami a pártvezetés további centralizálására utal. Az 50% feletti apparátus annak következtében jött létre egy sor megyében, hogy ott a Titkárság határozata alapján 2 hónapos pártiskolát szerveztek. (MOL-M-KS 288. f. 7/13. ő. e.) 6 A határozati javaslat 1. pontja megyénként részletezi az apparátusban eszközölhető létszámemeléseket. Ezenkívül a pártapparátus össz-státusát 4613 főben állapítja meg, amelyből 3008 polití-161