Feitl István (szerk.): Budapest az 1960-as években - Budapest (Budapest, 2009)

Feitl István: Kulturális politika, kulturális tendenciák

Zenés este a Várkert-bazár helyén nyílt Ifjúsági Parkban. Budapest, 1962 kitűzését ennek a társadalmi helyzetnek a megszün­tetésében kellett volna keresni, azaz az ipar gyorsabb kitelepítésében és korszerűsítésében. Az intenzív ipar­fejlesztés azonban csak az évtized végére kezdett gya­korlati formát ölteni, de ekkor sem történt áttörésszerű változás. 3. A hatvanas évek a Ratkó-korszak jóvoltából a ka­­masz-koraifjú korosztály évtizede, kamaszodó évtized volt.79 A bejáró, szálláslakó és a főváros szegregációs övezeteibe rekedtek között sok volt a fiatal, a generáci­ós kulturális konfliktusnak mégsem ők voltak a meg­határozó csoportjai, hanem a kényszermobilitást el­szenvedő középosztályi csoportok, amelyek a családi-, társadalmi konformizmus ellenében, önmaguk önálló identitását keresve váltak a Nyugatról érkező hatások fogékony befogadóivá. A nemzedéki másság formá­lódását az sem befolyásolta, hogy már 1964 végére a közel kétszázezer budapesti fiatalnak 58%-a tagja volt a KISZ-nek. Az ifjúság kulturális magatartásában bekövetkező változás a korszak egészében vita tárgya volt, különö­sen a KISZ égisze alatt a Sportcsarnokban megrende­zett első beatfesztivál botránya után.80 Az ízlésváltozást azonban nem lehetett megállítani sem pedagógiai, sem agitációs, sem adminisztratív eszközökkel. Egy cikk 1965-ben az Országos Rendező Iroda és a fővárosi mű­velődési házak tapasztalatai alapján egyértelműen azt 164

Next