Fleck Gábor - Szuhay Péter: Kérdések és válaszok a cigányságról - Kérdések és válaszok (Budapest, 2013)

Van-e cigány nyelvű irodalom?

freskókat készítettek, fgy ebben a pillanatban mégiscsak van a roma képzőművészetnek egy állandó helye, éjjel-nappal nyitva tartó kiállítása: az egyik legszegényebb kistérségen belül is egy erőteljesen gettósodott falu ad otthont a gyakorlatias és önmeg­valósításra vágyó művészek számára. Mert itt a terek végtelen­nek tűnnek, s a művészet maradandóbb is, mint minden egyes monumentális kisebbségi üzenet. 2012 tavaszán Budapest belvárosában nyílt egy magángaléria, a KuglerArt Szalon Galéria, amely kezdetben egy polgári lakás szalonjában kínálta roma művészek alkotásait szemlélődésre és vásárlásra, valamint havi rendszerességgel szervezett talál­kozásokat és hosszú beszélgetéseket művészekkel. Mára e kez­deményezés az egész házat benőtte, földszinttől a padlásig lép­­csőház-kiállítás látható, itt működik a Romani Design műhelye és itt talált otthonra és műteremre egy fiatal művészházaspár, Bogdán János Amigó és Simon Erika is. Van-e cigány nyelvű irodalom? Van. Elsősorban magától értetődően létezik cigány nyelvű nép­­költészet (régebben sokkal több cigány beszélt cigányul vagy beásul), s létezik cigány nyelvű írott irodalom is. A Nagyvilág című világirodalmi folyóirat 1971. márciusi számában jelent meg József Attila Ars poetica című verse - cigány nyelven, Choli Daróczi József fordításában: „Poeto som - chegrizha xalas / man e poétika numa?” („Költő vagyok - mit érdekelne / engem a köl­tészet maga?”) Megjelenését a címlapon is jelezték, Szegő László pedig hosszú bevezetőt írt elé. Choli Daróczi aztán az 1975-ben megjelent Rom Som (Ember, roma vagyok) című újságban is kö­zölt műfordításokat és saját nyelvű szövegeket, azóta is mindkét nyelven ír. Akárcsak Szegő László (annak ellenére, hogy nem volt cigány) vagy Nagy Gusztáv, aki 1997-es Szívbolygód körül című kötetébe cigány nyelvű verseket és műfordításokat is vá­logatott s aki Az ember tragédiáját is megszólaltatta romaniul. Több szerző van, aki szerint megteremthető és megteremtendő a cigány nyelvű irodalom s megszólaltathatók cigányul a világ­­irodalom nagy alkotásai is. Ennek a szándéknak a bizonyítéka a [64]

Next