Földes György - Mitrovits Miklós: Kádár János és a 20. századi magyar történelem - Politikatörténeti füzetek (Budapest, 2012)

Kádár János arcai - Csizmadia Ervin: Hatalom és ellenzék a Kádár-rendszerben. Az 1980-as első ellenzékről szóló határozat kontextusai

zéki csoportok tevékenysége új formákat öltött: igyekeznek kiterjesz­teni befolyásukat, és mozgalommá szerveződni."29 Ezeknek az aktivitásformáknak a kifejeződése volt az 1980 őszére elkészült Bibó-emlékkönyv is, amelyet Donáth Ferenc októberben nyúj­tott be a Gondolat Kiadóhoz. (Az emlékkönyvről és a róla készült jelentésről a következő részben bővebben írok.) De az előzmények között kell megemlíteni például Csoóri Sándor Nomád Naplójának kál­váriáját a kecskeméti Forrás című folyóiratban (1980 elején), illetve a Fiatal írók József Attila Körének 1980. októberi szentendrei tanácsko­zását, amelyen fölvetődött az irodalmi folyóiratok „irányzatok" szerin­ti átrendezésének követelménye, illetve egy autonóm JAK létrehozásá­nak gondolata.30 Természetesen minden politikai manifesztumnak (a szigorúan bizalmasoknak is, mint amilyen a szóban forgó jelentés és határozat) van valamilyen középponti gondolata. Vajon mit akartak közölni a párt vezetői ezekkel a szövegekkel? Ha elfogulatlanul olvassuk a jelentést, és összevetjük Kádár meg­lehetősen kemény kijelentéseivel, a jelentés hangnemét lényegesen mérsékeltebbnek találjuk. Nem tartalmazott semmiféle utalást az ellenzék és a munkásság esetleges kapcsolatfelvételének következmé­nyeire (ez Kádárnál alapkérdés), nem villantott föl rendőri megoldáso­kat az ellenzékre vonatkozóan. A jelentés (sőt a határozat is) alapvető­en politikai kérdésként kezelte az ellenzéket, bár az is igaz, hogy politikai feladatokat csak az ellenzék befolyásának visszaszorításá­ban, elszigetelésében látott. Egyik dokumentumban sem volt szó arról, hogy politikai eszközökkel elő kellene segíteni az ellenzék valamiféle evolutív integrálódását a rendszerbe. Sőt ellenkezőleg: az ellenzék, mint a „normálistól" való eltérés, mint diszfunkcionalitás értelmező­dött. Integrálásáról, elismeréséről szó sem lehetett. Ugyanakkor - s ezt 29 Az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályának jelentése a belső ellenséges-ellenzéki, ellenzékieskedő csoportok tevékenységéről és a PB határozata e csoportokról, 1980. december 9. Lásd: Csizmadia, III. (Dokumentumok) i. m. 1995, 105. 30 A József Attila Kör szerepnövekedéséről és autonómiaigényéről zajló vita cikk-dokumentumait lásd: Csizmadia, I. (Monográfia) i. m. 1995, 489., 143. láb­jegyzet. 196

Next