Földes György - Mitrovits Miklós: Kádár János és a 20. századi magyar történelem - Politikatörténeti füzetek (Budapest, 2012)
Kádár János arcai - Csizmadia Ervin: Hatalom és ellenzék a Kádár-rendszerben. Az 1980-as első ellenzékről szóló határozat kontextusai
zéki csoportok tevékenysége új formákat öltött: igyekeznek kiterjeszteni befolyásukat, és mozgalommá szerveződni."29 Ezeknek az aktivitásformáknak a kifejeződése volt az 1980 őszére elkészült Bibó-emlékkönyv is, amelyet Donáth Ferenc októberben nyújtott be a Gondolat Kiadóhoz. (Az emlékkönyvről és a róla készült jelentésről a következő részben bővebben írok.) De az előzmények között kell megemlíteni például Csoóri Sándor Nomád Naplójának kálváriáját a kecskeméti Forrás című folyóiratban (1980 elején), illetve a Fiatal írók József Attila Körének 1980. októberi szentendrei tanácskozását, amelyen fölvetődött az irodalmi folyóiratok „irányzatok" szerinti átrendezésének követelménye, illetve egy autonóm JAK létrehozásának gondolata.30 Természetesen minden politikai manifesztumnak (a szigorúan bizalmasoknak is, mint amilyen a szóban forgó jelentés és határozat) van valamilyen középponti gondolata. Vajon mit akartak közölni a párt vezetői ezekkel a szövegekkel? Ha elfogulatlanul olvassuk a jelentést, és összevetjük Kádár meglehetősen kemény kijelentéseivel, a jelentés hangnemét lényegesen mérsékeltebbnek találjuk. Nem tartalmazott semmiféle utalást az ellenzék és a munkásság esetleges kapcsolatfelvételének következményeire (ez Kádárnál alapkérdés), nem villantott föl rendőri megoldásokat az ellenzékre vonatkozóan. A jelentés (sőt a határozat is) alapvetően politikai kérdésként kezelte az ellenzéket, bár az is igaz, hogy politikai feladatokat csak az ellenzék befolyásának visszaszorításában, elszigetelésében látott. Egyik dokumentumban sem volt szó arról, hogy politikai eszközökkel elő kellene segíteni az ellenzék valamiféle evolutív integrálódását a rendszerbe. Sőt ellenkezőleg: az ellenzék, mint a „normálistól" való eltérés, mint diszfunkcionalitás értelmeződött. Integrálásáról, elismeréséről szó sem lehetett. Ugyanakkor - s ezt 29 Az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályának jelentése a belső ellenséges-ellenzéki, ellenzékieskedő csoportok tevékenységéről és a PB határozata e csoportokról, 1980. december 9. Lásd: Csizmadia, III. (Dokumentumok) i. m. 1995, 105. 30 A József Attila Kör szerepnövekedéséről és autonómiaigényéről zajló vita cikk-dokumentumait lásd: Csizmadia, I. (Monográfia) i. m. 1995, 489., 143. lábjegyzet. 196