Gáll Ernő: Levelek, 1949-2000 (Budapest, 2009)
Levelek (1949-2000)
velem. Amikor erre rájöttem, kezdtem szeretni. De azt a merevséget, amit bizonyos dolgokban tapasztaltam nála, soha nem értettem. Ámbár most, amikor már haldoklott, azt mondta a rádióban, hogy a Sziszifusz és a Prométheusz mítoszt egyenrangúnak érzi. Én tudom, hogy valamikor csak a prométheuszit ismerte el, és azokat az írókat, akik a másik mítoszt testesítették meg, elutasította, megvetette. Kosztolányija egy klasszissal jobb, mint Adyja. És hát nem tudják róla, hogy karácsony táján pénzt küldött a szegény hallgatóknak ruhára. Ember volt, nagyon sok ellentmondással. Sajnálom. P. Andrást kérded. Nem tudok róla, és az önleplezésekről sem. Ez elvégzendő föladatom marad. A Létünkhöz egyelőre szerkesztőbizottsági embernek ment oda Várady Tibor, a szerkesztőség választja meg a főszerkesztőt, de ő a jelölt. Nagyon bízom Losoncz Alpárban, aki kitűnő fölkészültségű jogász, a Sympo körében nevelődött, de nem a neoavangard irányába, hanem a társadalomtudományiság útján haladgatott, szlovén, horvát iskolák tanítványaként. Jártam ott (Újvidék), 30 éves a tanszékük. [...] Fölszólaltam a nagy protokolljukon. [...] Horváth Andor újabb kötete (a román tanulmányírók) mikor jön ki? ígérte, hogy csinálja. Mostanság hallgat nagyon, de hát azért csak dolgozhat azon a köteten. Elméleti szempontból a bal, teljes impotencia. Nem pontos idézet tőled. Igazad van. A legnagyobb élmény azért ebből a szempontból Poszler, aki két részletben (Kortárs) megírta, hogy Jóska [Joszif Visszarionovics Sztálin] hogyan szabta át az irodalmat, az irodalomtörténeti szemléletet. (Solohov, Koestler, Sinkó, Paszternák a példaanyaga, és az említett József némely teóriája. Szerintem hosszú idő óta a legokosabb elmemű, amit írtak erről a kérdésről.) S mellé még nagyon is aktuális. Még a Létünkre vissza: a civil társadalomról szóló összeállításuk igen jó. Eredeti és fordított anyag, nekem jó olvasmányom volt. Okoskodtam rajta. A szögedi Bibó-anyag megjelenik, persze, és természetes stb. lesz neked is. Huszár [Huszár Tibor] Bibója kitűnő (egyenetlen), de kitűnő. [...] Ernőm! A levél kusza, két nappal a kórházi szabadulásom után íródott, abban az örömben, hogy tőled is jött levél. Évának kézcsók, neked minden jó, néhány jó gém, ha van méltó partner a teniszben. Ölel: Ilia Mihály Géppel írott levél. Címzése a levél felzetében: Dr. Gáli Ernőnek. Romániába 585. ILIA MIHÁLY GÁLL ERNŐNEK Szeged, 1989. november 23. Kedves Ernő Bátyám, a leveledben jelzett halálesetről (Rácz Győző főszerkesztő haláláról) most olvastam az Utunkban. Herédi Gusztáv nekrológja amolyan kedélyes kertészkedő embert mutat be a szövegében. Lehet, hogy így volt, és neki van igaza. Lehet, hogy innént én másképp látom a dolgot. Azt haliám régebben, hogy Herédi nagyon beteg. És íme, a sors másképpen határozott. Holnap megyek a szövetség közgyűlésére. Kissé borzongva, mert két napig ülni és hallgatni a világmegváltást, talán nem tartozik a legnagyobb élvezetek közé. Az előjelek nem túl jók, de mindennek mélyén a pénz van, ami nincs. (Igaz, Paizs tanár úr azt mondta, hogy az idő az, ami nincs.) A lapoknál - úgy látom - januártól rohamos megszűnés várható. Pl. az Új Tükör is a billenés határán áll. Akármennyire is bosszankodom (néha) Fekete Sándorra, ez a lap mégis kulturális hetilap, nem rossz színvonalon. Persze a pártok is indítanak lapokat (napit, hetit, irodalmit), égnek áll a hajam, ha pl. szoc.dem irodalmat, MDF-irodalmat, kereszténydemokratát, zöldet (ilyen is van), avagy radikális függetlent olvasok majd. Ez őrület, bár meg kell mondanom, hogy valameddig még szórakoztat is. A szögedi Lukács-konferencia jól sikerült, Tar [Tar Zoltán] úr az USÁ-ból és persze Vajda Mihály Hungáriából voltak a jók. Ez utóbbi nagyon jó. (Most itt tanít a német tanszéken kulturológiát.) Hallom, hogy Heller Ágneske egy évet Pesten tanít, kipróbálja az új érát. Láttam a tv-ben, és hallám nyilatkozni, megszépült. Szavamra, szebb, mint ifjúkorában. Átlapoztam a posztmodernizmusról kiadott 578