Gáll Ernő: Levelek, 1949-2000 (Budapest, 2009)
Levelek (1949-2000)
Pesten nagy élmény volt a 91 éves Csőgör Lajossal, első rektorunkkal találkozni, aki egy biológiai és erkölcsi csoda. Nem igyekszik átfesteni a múltat és önmaga szerepét, s éppen ezért üdítően hiteles. Ez - sajna - nem mindig mondható el a másik hasonló csodánkkal, Edgárunkkal kapcsolatban. De azért 60 éve csodálom. Átadtam a Korunknak 300 oldalas gépiratomat a második folyam néhány kulcsfontosságúnak érzett mozzanatáról, s várom/remélem, hogy segítségükkel piacra kerülő könyv váljék belőle. Ennek utolsó fejezetét elküldtem Füzinek, aki ígéri, hogy - Lengyel András recenziójával együtt - valamelyik nyári számban közli. (Talán láttad a Forrás 6. számában megjelent - ugyancsak évfordulós - írásomat az MNSZ [Magyar Népi Szövetség] kezdeteiről.) Most - régi adósságot is törlesztve - Balázs Sándor nemrég megjelent könyvét készülök bemutatni, amely a Magyar Kisebbség című, Jakabífy Elemér szerkesztette folyóiratot járja körül.'86 Tudom, hogy Bárdi Nándor is foglalkozott Jakabffyval, egyszer találkoztam vele véletlenül a vonaton, kiderült, hogy mindent tud rólam és rólunk, de - számomra érthetetlen módon - évek óta széles ívben elkerül. Vajon miért? Nincs szándékomban Szőcsnek válaszolni, kulturális útonállókat nem tekintek vitapartnernek. Én csak arra lettem volna kíváncsi, hogy Te tisztességes polémiának tartottad-e az ő cikkét, mert véleményed hozzájárulhatott volna az én magatartásom/válaszom kialakításához. Nagy megnyugvással olvastam az egészségi állapotodról küldött információkat, és remélni szeretném, hogy a nyári vakáció alatt erőnléted még jobb lesz. Mi nem megyünk sehová, néhány vendéget várunk. Milyen jó lenne találkozni!!!! Évával együtt mindkettőtöket ölelünk: [Gáli Ernő] Géppel írott levélmásolat. 748. ILIA MIHÁLY GÁLL ERNŐNEK Szeged, 1995. június 19. Kedves Ernő Bátyám, köszönöm leveledet, a hírt rólatok. Ami az egyetemi létszámcsökkentést illeti, a héten, 22-én kiderül minden. A legutolsó albán egyetem is jobban el lesz látva oktatóval, mint a miénk. Ez nem szónoki fogás, így van. Semmi érv nem hat a pénzügyi lobbira, mintha mindenki a mának élne csak, hogy mi lesz 10-20 év múlva, az senkit nem érdekel. És hogy mi lesz ezzel a sok kinevelt, ránevelt fiatal tanárral, tudóssal stb. Ez nem érdekel senkit. Hogy velünk, öregekkel mi lesz, azt már nem is írom, hiszen ez csakugyan senkit nem érdekel. Na, de nem panaszkodom, így van ez nálunk, mifelénk. Egyik volt tanítványunk megírta a szögedi csendőrkerület zsidósors történetét, igen jó könyv, csupa új adat, levéltári anyag stb. Most volt a könyv bemutatója. Elgondolkodtam rajta, hiszen ebben a kerületben éltem Tápén gyermekként. Olvastam Huszár Tibor új könyvét (A hatalom rejtett dimenziói), mely az Akadémia államosítását tárgyalja, hatalmas anyag, krimibe illő történetek. Némely szereplőt még én is ismertem egyetemista koromban. Gondolom, hogy minden ún. szocialista (népi. dem.) országban így történt. Egyet emelek csak ki: Zolnai Béla kizárása, leminősítése. Zolnai Radnóti tanára volt, a zsidóüldözések idején több zsidó gyermeket fogadott örökbe azzal az állítással, hogy ő az apjuk, szülőjükkel (anyjukkal) viszonya volt. Egyetemi tanárként ilyen hírbe verte magát, de több gyermeket sikerült megmentenie. Aztán jött Gerő és Gerőné, „nem tudós” minősítéssel zárták ki az Akadémiáról. De Mészöly Gedeon, Klemm Antal Imre, néhány orvosprofesszor Szegedről közvetlen ismerősöm volt, tehát a sorsuk erősen érdekel most is. Lengyel Andris most József Attilával foglalkozik, néhány jó írást produkált az elmúlt egy év alatt, most van megjelenőben J. A. és a korai nyilas mozgalom kapcsolatának a földerítése. Nem érdektelen írás. írtam Kovács Kiss Gyöngynek, hogy Lengyelt kapcsolja a Korunkhoz. Mondtam ezt Kántornak is, amikor itt járt. Andris nem nagyon vonzódik az egyetemhez, most meg a takarékosság miatt nincs mód rá, hogy működjön. Igaz, a múzeumot is fenyegeti ez a vész. Szász János lapját még nem láttam. Megjelent? János már mint a F. szerkesztője volt itt a magyar-román értelmiségi találkozón. Jó lenne látni a lapot. Sz. J. akar itteni kapcsolatokat is kiépíteni. 723