Garai László: Egyáltalán, minek nekünk gazdaságpszichológia? (Budapest, 2015)
II. Hogyan működünk és hogyan értelmezünk? - Hogyan működünk?
Az egyszerű gazdasági magatartás modelljei* A pszichológia négy különböző elméletet fejlesztett ki,1 amelyek különböző módon írják le az embernek egyebek mellett gazdasági magatartását is, azokkal a szükségletekkel összefüggésben, amelyek ebben a magatartásban (is) megnyilvánulnak: a) a viselkedéspszichológia szerint a szükségletek eleve adottak, és meghatározzák, hogy egy-egy cselekvésnek mekkora a tényleges költsége és a tényleges hozama az egyén számára, aki az előbbinek a minimalizálására és utóbbinak a maximalizálására törekszik; b) a kognitív pszichológia szerint a szükségletek eredetileg nem döntik el előre, hogy egy cselekvésnek a várható költsége vagy a várható hozama lesz-e nagyobb: az egyén megválasztja cselekvési irányát, s amit választott, utólag arra támad nagyobb szükséglete, amiről pedig eközben lemondott, arról tartja azután úgy, hogy kevésbé van rá a szüksége; c) a pszichoanalízis szerint az ember az ösztönénjénél (Es) fogva törekszik minimalizálni megnyilvánulásainak a költségét és maximalizálni a hozamát - felettes énjénél (Über-Ich) fogva azonban bünteti magát minden engedményért, amelyet ösztönénjének tesz, így végső soron az én (Ich) által megkötött alkuk végső egyenlege mindig nulla; d) a szociálpszichológia szerint egy cselekvés költsége és hozama nem összemérhető egymással, sem egy alternatív cselekvés költségével, illetve hozamával, így a választás hermeneutikai, mint a nyelvjáték (Wittgenstein) esetében, és célja az egyaránt kielégítő megoldások bármelyikének a megtalálása (H. Simon). * Megjelent: Emberi potenciál mint tőke. Bevezetés a gazdaságpszichológiába. Budapest, 1998, Aula Kiadó, 49-56. o. Bővített változat. 1 Erről lásd kötetünkben „A pszichológia apportja" című írást a 434-456. oldalon. 142