Garai László: Egyáltalán, minek nekünk gazdaságpszichológia? (Budapest, 2015)

V. Szóval: Minek nekünk gazdaságpszichológia? - Gazdaságpszichológia a világban

A szociálpszichológiai jelenség semmiképp sem írható le mint egyének kölcsönös reagálása egymás aktusaira. A szociálpszichológia Palo Altó-i is­kolája10 amellett vonultatja fel a maga tapasztalati és elméleti érveit, hogy olyan interakcióról van szó egyének, csoportok, vagy egyén és csoport kö­zött, amelynek lényeges hatótényezője az értelmezés és a manőverezés, s amely az iskola képviselőinél olvasható leírások nyomán így sematizálható: a) Én a Te aktusodra úgy válaszolok, hogy közben értelmezem. b) Ezért a Te üzeneted már eleve tartalmaz egy metakommunikativ utasítást arra nézve, hogyan kell értelmezni. így például amikor szépnek mondjuk, amit rondának ítélünk, hatalmasnak mondjuk, amit csekélynek tartunk, hanghordozással, mimikával jelezzük a szövegünkbe rejtett iróniát, hogy helyesen értse, akihez beszélünk. c) Hogy az Én értelmezésem mennyire követi a Te utasításodat, ez ket­tőnk interakciójának körülményeitől függ. Ezért amikor a Te üzenetedhez ha­sonlóan az Én válaszom is tartalmaz egy metakommunikativ utasítást arra nézve, hogyan kell mármost őt értelmezni, ez az utasítás egyebek között arra is vonatkozik, hogyan kell leválasztani arról, amiért vállalom a felelős­séget, a válasznak azt a részét, amelyről nem Én magam tehetek, hanem a körülmények. Tegyük fel, hogy villamoson beszélgetek egy ismerősömmel, aki baráti évő­­désnek szánt ironikus észrevételt tesz szerinte gyarapodó testsúlyomra, s a követ­kező pillanatban fájdalmat okozóan rálépek a lábára; az illető esetleg gorombán válaszol, amit, előfordulhat, hogy ingerülten kikérek magamnak, s a szóváltás még szándékos tettlegességig is eszkalálódhat. Az interakciónak azonban már az elején más irányt szabhat, ha egy „pardon"-nal jelzem, hogy a kellemetlen testi hatás, amelyet előidéztem, nem szándékomból fakadt, hogy azt, amit verbális sé­relemnek értelmeztem, fizikai sérelemmel toroljam meg, hanem a villamos hirte­len fékezése idézte azt elő. d) Ezek után az, ahogyan Te most már az Én válaszomat értelmezed, nemcsak az eddig bemutatott tényezők megismétlődésétől függ, hanem kettőnk interakciójának eddigi előtörténetétől is: attól, ahogyan Te emlékszel arra, mi(k) volt(ak) a korábbi üzenete(i)d, amely(ek)re, íme, ezt a választ kaptad. Ha társam felidézi, hogy korábban már volt ilyen eset közöttünk, két másik megelőző alkalommal pedig az általam szállított tárgyat vágtam bele a gyomrába, 10 Az iskola kettős kötés (double bind) elméletének legreprezentatívabb tanulmánya­it gyűjti kötetbe Sluzki, C. E. - Ransom, D. C. (eds.): DOUBLE BIND: The foundation of the communicational approach to the family. New York - London - San Francisco, 1976, Grune & Stratton. Magyar nyelven hozzáférhető egyebek között P. Watzlawick, P. et al.: Változás: a prob­lémák keletkezésének és megoldásának elvei. Budapest, 1990, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Továbbá több szöveg: Buda Béla: A pszichoanalízis és modern irányzatai. Budapest, 1971, Gondo­lat Kiadó, 443-465. o.; valamint Uő: Pszichoterápia. Budapest, 1981, Gondolat Kiadó, 221-288., 293-318., 432-443. és 461-499. o. 443

Next