Garai László: Egyáltalán, minek nekünk gazdaságpszichológia? (Budapest, 2015)
II. Hogyan működünk és hogyan értelmezünk? - Hogyan működünk?
a természetet a szellem alkotásának, de egy olyan módszerben, amely az összefüggések ilyen filozófiai kezelését összekapcsolja ugyanezek gazdasági tanJi24 megközelítésével, alkalmas eszközt látott az emberről folytatandó tudományos vizsgálódásra, amely természet helyett az ember által gyártott világot kutatja, szellem helyett pedig a történelem folyamán kibontakozó emberi lényeget, s ezekre nézve teszi fel a fentebbi kérdést: fel tudja-e ismerni az ember magát a maga tevékenysége által gyártott világban, vagy pedig ez elidegenedve áll szembe vele. Ezzel a tradícióval kapcsolatos, amit Scitovsky még hozzátesz imént idézett szövegéhez: „Egyetlen közgazdát tudnék említeni, aki nem hagyta figyelmen kívül ezt a kielégülést, hanem a gazdasági jólét szerves részeként kezelte azt, és ez Marx Károly volt. Amint tudják, Marx sokat foglalkozott az elidegenedéssel, amin elsősorban azokat a munka természetében és feltételeiben bekövetkező változásokat értette, amelyek elveszik e tevékenység örömét, mindennapi robottá változtatják azt, amelyet kizárólag a fizetségért végez az ember."25 A specifikusan emberi alapszükséglet hipotézise a vizsgálódás origójának azt a viszonyt veszi, mely mellett a lényeg és a világ egymást determinálják, és a munkatevékenység az, amely közöttük ezt a kapcsolatot közvetíti, s amely ennélfogva kielégíti azt, aki végzi. Csak ettől a kiindulóponttól lehet lemérni a munkatevékenység minden negatív pszichés hatását, mint olyasmit, ami elidegenedés folyománya: idegenné válás attól, ami eredetileg az ember saját tevékenysége volt, amely saját lényege és saját világa között közvetített. * A specifikusan emberi alapszükséglet hipotézisével együtt forrásvidékének gazdasági-filozófiai jellegét is - a szóba került német klasszikus filozófia terminus technicusával szólva - megszüntetve-megőrzi26 a gazdaságpszichológia, amikor a maga központi fogalmaként a szociális identitást használja, egyszerre kezelve, ami az ember belső lényegében és külső világában saját, s ami idegen. Egy ilyen fordulat lehetővé teszi, hogy a specifikusan emberi alapszükségletet kielégítő, tárgyat produkáló tevékenységnek két fajtáját is kezeljük, amelyeket jellegzetességüknek megfelelően egymás ellentéteiként 24 A német nyelvben az Ökonomie szó egyszerre jelenti a gazdaságot és a gazdaságtant. A filozófiai és a gazdaság(tan)i problémakezelés összekapcsolódása nyert kifejezést a címadásban, amelynek mentén Marx 1844-ben Párizsban keletkezett kéziratait utóbb Gazda ságifilozófiai kéziratok címen jelentették meg szerkesztői. 25 A marxista József Attila 1934-ben írott Bérmunkás-balladá]a az ilyen munkáról szól, amelyben - tekintet nélkül a munka konkrét tartalmára - „bérünk van, nincsen örömünk". Maga Scitovsky az imént idézett gondolatmenetet enyhe gúnyt sugalló kérdéssel fejezi be: „Csak nem az a hangsúly, amelyet Marx fektetett e tárgyra, készteti a modern közgazdaságtant, hogy oly tökéletesen figyelmen kívül hagyja azt?" Scitovsky 1986, 17-18. o. 26 Az aufheben kifejezést Hegel úgy használja, hogy az eredeti német ige mindhárom jelentését - 1. megszüntet; 2. megőriz; 3. magasabbra emel - belefoglalja a filozófiai terminus technicusba. A Hegel fordítója, Szemere Samu által alkotott magyar műszó ebből a háromból kettőt tud felidézni. 140