Gazsó Ferenc - Laki László: Fiatalok az újkapitalizmusban (Budapest, 2004)
A kilencvenes évek rendszerváltó folyamatai szinte a végletekig kiélezték a társadalom generációs tagoltságsága mentén kialakult ellentmondásokat. Az empirikus tények arra utaltak, hogy nem múlékony problémákról, átmeneti zavarokról van szó. Az országban kialakuló és konszolidálódó újkapitalizmus a társadalom szélsőséges polarizálódásával, a tömeges elszegényedéssel, státusvesztéssel és a fiatal nemzedéket különösen érzékenyen érintő növekvő esélyegyenlőtlenségekkel fonódott egybe. A könyv hátterét képező kutatások elsősorban arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen feltételeket kínál a felnövekvő nemzedék számára a rendszerváltozás fogalomkörével jelölt társadalmi átalakulás. Valójában mit hozott az országra köszönt újkapitalizmus a fiatal nemzedéknek? A megváltozott társadalmi berendezkedés miként befolyásolja a fiatalok iskolázási-mobilitási esélyeit, az elhelyezkedési-státuszszerzési lehetőségeket, az önálló életfeltételek megteremtésének lehetőségét, a lakáshoz jutást, az anyagi egzisztencia megalapozását, továbbá a családalapítást, a gyermek vállalását és nevelését. A könyv igyekszik átfogó képet rajzolni arról is, hogy miként éli meg, hogyan fogadja és minősíti maga a fiatal nemzedék az országban kialakult új társadalmi berendezkedést. Mi jellemzi a fiatalok társadalmi közérzetét, hogyan gondolkodik a társadalom jövőjét hordozó nemzedék az ország mostani állapotáról, a perspektívákról, a személyes életcélokról, az érvényesülés feltételeiről és lehetőségeiről? A társadalmi folyamatok elemzéséből levonható egyik