Kocsis János Balázs: Területfejlesztés Budapesten 1950 és 1985 között. A döntéshozatali mechanizmus és a fejlesztések társadalmi háttere - Critica (Budapest, 2006)
A város külterületei fejlesztésének kérdésköre a Főváros Tanács VB és a pártszervek üléseinek alapján
A város külterületei fejlesztésének kérdésköre a Fővárosi Tanács VB és a pártszervek üléseinek alapján10 A főváros operatív vezetését a tanácsrendszer idején a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága végezte, itt zajlottak a valódi viták. A végrehajtó bizottságot a vizsgált időszakban 1958-ig Pongrácz Kálmán irányította. Az őt váltó és a bizottságot 1963-ig vezető Veres József fő célja a nagyméretű állami lakótelep-építkezések elősegítése volt. Az 1970-ig VB-elnök Sarlós István már sokkal fogékonyabb volt urbanisztikai kérdésekre, elnöksége alatt számos építési, engedélyezési szabályozás készült el, és átdolgozták az ÁRT-t. 1971-től következett Szépvölgyi Zoltán hosszú VB-elnöksége, amely a vizsgált időszak végéig (egész 1987-ig) tartott. A tanácsrendszer 1950-es kialakításakor a korábbi polgármesteri ügyosztályokat osztályokká szervezték, ekkor alakult meg a város építésével majdnem minden szinten foglalkozó Építési Osztály. Vezetője rövid ideig Bérezi Márton volt, aki Preisich szerint kevés tapasztalattal, de annál több elánnal látta el feladatát. Egy év múlva szerepét átvette Preisich Gábor építész (1909-1998), aki Harrer Ferenc munkatársaként már 1940-ben bekapcsolódott Budapest városrendezési munkálataiba, a háború után a Közmunkatanács alkalmazásában a főváros városrendezési tervével foglalkozott. Az osztályt ugyanekkor átszervezték VIII. Városrendezési és Építési Osztállyá. Az osztály 1954-ig közvetlenül a VB elnökének volt alárendelve, utána a műszaki elnökhelyettes alá tartozott. 10 A városvezetés ábrázolásában Preisich Gábor: Városépítési hatóságok, tervezőszervezetekés tevékenységük. (In: Preisich, 1998, 27-53. j írására támaszkodom. 36