Kozári Monika: Tisza Kálmán és kormányzati rendszere (Budapest, 2003)
V. Belügyminiszter Wenckheim kormányában
egyáltalán semmilyen közléseket sem tesznek a minisztertanács ülésein elhangzottakról. Tisza Kálmán belügyminiszter megígérte, hogy a fegyelem és a hivatali titok megtartása érdekében, amelyet ő is a jó kormányzás és hivatalvezetés elsődleges követelményének tart, a maga hatáskörében minden lehetőt meg fog tenni. A képviselőház határozataival kapcsolatban megjegyezte, hogy azoknak nincs törvényerejük, és ezért minden kormányzat szabadon kinyilváníthatja, hogy elfogadja-e a képviselőház döntéseit vagy nem. De a kormánynak ezt egyértelműen ki kell mondania. A legfontosabb feladat a választások előkészítése volt. A kormánynak az volt a szándéka, hogy az akkor ülésező parlament minél előbb fejezze be a működését. Wenckheim megítélése szerint május eleje előtt nem lehet az országgyűlést bezárni a még feltétlenül tárgyalandó napirendek miatt, ezért a választásokra sem kerülhet sor augusztus közepe előtt. így az új országgyűlés összeülése szeptember előtt nem várható. Tisza Kálmánnak is az volt a véleménye, hogy a választásokra nem kerülhet sor az aratás előtt, egyébként is még a választási listák ügyében is pontosan tájékozódniuk kell. Jellemző a mentalitására, hogy a választások időpontját - maga is gazdálkodó ember lévén - a mezőgazdasági munkák üteme szerint határozta meg. Szende Béla honvédelmi és Széli Kálmán pénzügyminiszter is úgy látták, hogy a választások várhatóan nem lehetnek augusztus közepe előtt, de ők az okot a választási listák összeállításának nehézségeiben látták. Az uralkodó amellett volt, hogy hosszabbítsák meg az országgyűlés mandátumát és ne tartsanak még választásokat. Tudta, hogy több miniszter ennek ellene van, de őt az motiválta, hogy a kormánynak legyen ideje megerősödni és a helyzetet stabilizálni. Aggodalma teljesen érthető volt, hiszen 1871 novemberétől 1875 márciusáig három kormány dolgozott, és ezeknek az éveknek a tapasztalatai alapján Ferenc József végre erős, stabil kormányt és konszolidált belpolitikai helyzetet szeretett volna látni Magyarországon. Nem akarta kitenni az éppen csak megalakult kormányt egy választási harcnak, amitől ő láthatóan nem a helyzetük erősödését, hanem gyengülését várta. Tisza Kálmán diplomatikusan még nem foglalt állást a kérdésben, csupán annak a meggyőződésének adott hangot, hogy 248