Mitrovits Miklós: Lengyel, magyar „két jó barát”. A magyar-lengyel kapcsolatok dokumentumai, 1957-1987 (Budapest, 2014)
Dokumentumok
ságból.18 Ugyanakkor az sem volt ritka, hogy ezt a nyitottságot nyugaton megjelent lengyelellenes könyvek propagálására használták. Ebben az összefüggésben érdemes megjegyezni, hogy Spiró György legfőbb támogatója saját egyetemi főnöke, a rendkívül befolyásos Nagy Péter professzor,19 aki a valaha volt leghangosabb nyugati lengyelellenes regényről, Kosinski Festett madaráról szóló lelkes recenzió szerzője. Schwarz Bart Az igazak ivadéka című könyvéről20 is Nagy írt dicsérő kritikát, ez is számos lengyelellenes részletet tartalmaz. A támogatást, amelyet Spiró több magyar befolyásos körben is élvez, jól tanúskodik kandidátusi munkája,21 amelyet jegyzetemben részletesebben is tárgyalok, és melynek témája Wyspianski és a kelet-európai színház. A védéskor az ismert lengyel polonisták: Bojtár [Endre], Kiss Gy. [Csaba], Király N[ina] nagyon kritikusan értékelték a munkában található számos hibát és értelmetlenséget. Ezen kritikából kifolyólag (Király N[ina] többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy Spiró munkájának nagy része Kolaczkowski professzor 1922-es könyvéből vett plágium22), vissza is dobták, mert nem felelt meg a szerzőjével szemben támasztott követelményeknek, hogy elismerjék neki a kandidátusi címet (a mi doktorátusunknak felel meg). Ennek ellenére - a magyar polonisták jelentései szerint - egy évvel később titokban megtartották ugyanezen munka védését, és 18 Jerzy R. Nowak 1966-ban védte meg doktori címét Varsóban A magyar irodalom új irányzatai 1957-1966. (Nowe tendencje w literaturze w^gierskiej 1957-1966). címmel. A könyv magyarul nem jelent meg, a lengyel kiadást viszont alaposan cenzúrázták: 140 gépelt oldalból 30-at kihúzattak belőle. A magyar kultúrpolitika népszerűsítése ugyanis inkább a lengyel vezetés számára volt veszélyes. Lásd: Jerzy R. Nowak: Na przekór skorpionom - wyznania upartego Polaka. Warszawa, Maron, 2005. Lásd még: 62b sz. dokumentum, 15. lj. 19 Nagy Péter (1920-2010) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, emellett az ötvenes évektől „Borisz" fedőnéven az állambiztonság ügynökeként is tevékenykedett. L. Papp István: Kettős ügynök - Nagy Péter, Szabó Dezső és az állambiztonság. Kommentár, 5. évf. (2010) 5. sz. 18-29. 20 André Schwartz-Bart Goncourt-díjas regénye egy, az orosz-lengyel területek pogromjai elől Franciaországig menekülő zsidó család sorsát ábrázolja, középpontban a holokauszt tragédiájával. 21 Spiró György: Wyspianski és a kelet-európai dráma. Kandidátusi disszertáció, 1980. MTA kézirattár, D/8964. Később nyomtatásban is megjelent: A közép-kelet-európai dráma. A felvilágosodástól Wyspianski szintéziséig. Budapest, Magvető Kiadó, 1986. 22 Stefan Kolaczkowski: Stanislaw Wyspianski: rzecz o tragedjach i tragizmie. Poznan, 1922. Spiró csupán egyszer hivatkozik rá, amikor Wyspianski Odüsszeusz érkezése című drámáját mutatja be. Spiró a 45 oldalon keresztül sorolt, összesen 208 db jegyzete elé a következő megjegyzést fűzte: „Csak azokra a művekre hivatkozom, amelyeket tanulmányoztam." A disszertáció 1980-ban készült el, és a szerző mintegy 180 (!) drámát dolgozott fel benne. Bojtár Endre 1981. március 2-án, Székely Gábor március 7- én készítette el opponensi véleményét, majd az MTA Tudományos Minősítő Bizottsága 1981. április 8- án kelt határozata május 13-ára tűzte ki a védés időpontját. Az opponensi véleményeket 1. az MTA Levéltárában. - Jerzy R. Nowak e feljegyzésben összemossa - és első védésként állítja be - az értekezés munkahelyi vitáját. Bojtár Endre saját opponensi véleményét is éppen azzal kezdi, hogy a korábban egyszer már áttanulmányozta a disszertációt, és annak „munkahelyi vitáján tettem számos észrevételt". Annak ellenére, hogy Bojtár a dolgozatot „kutatói stílusában, megfogalmazásában és szemléletében" tőle „merőben idegennek" minősíti, elfogadja mint „lehetséges más véleményt", és javasolja a kandidátusi fokozat odaítélését Spirónak. A plágiumvád egyik véleményben sem jelenik meg, sőt Bojtár leginkább azért bírálta Spirót, mert szembemegy a nemzeti irodalomtörténetek addigi kánonjával. 777