Palasik Mária (szerk.): Nők a magyar tudományban (Budapest, 2010)
Nők a magyar tudományban. Pályaképek
(néprajz)tudományok doktora. Értekezése, A népszokások költészete 1974-ben jelent meg. Ekkor már egyértelműen folkloristának számított. Akadémiai doktori értekezésének megvédése után 1973-tól egyetemi tanár, 1981-ig a Folklore Tanszék vezetője. 1984-ben vonult nyugalomba. Tudományos munkássága drámatörténészként kezdődött és folkloristaként teljesedett ki. Az európai népi színjátszás, majd a magyar népszokások szövegei érdekelték. Minthogy reá hárult a magyar népmonda-katalógus irányítása, és éppen ekkor (1964) javasoltak egy európai mondarendszerezést, e téren tőle várták a magyar áttekintés megszületését. Ehelyett azonban egyre inkább a néphit és néphitszövegek kérdései érdekelték. Tudomány-népszerűsítő írásaiban is mindig figyelt a valódi történeti adatokra és nemzetközi összefüggésekre. Az 1960-as évek közepétől rendszeresen részt vett a nemzetközi tudományos kongresszusokon. Tevékenyen működött közre a népmesekutatók társasága és az Európai Néprajzi Társaság (SIEF) munkájában, tiszteleti taggá is választották. Aző Pannónia utcai lakásán készült a SIEF-Bulletin első száma. Önmagát „az európai folkloristák nagyanyjának" nevezte ki. 1980-ban - norvég barátja, Brynjulf Alver javaslatára - a Bergeni Egyetem tiszteletbeli professzora lett. Szerkesztőbizottsági tag volt, bevallottan szeretett is mások vagy mások műveinek sorsába beleszólni. Védenceit sokszor és eredményesen támogatta. 1986-ban Flerder-díjjal tüntették ki. A Magyar Néprajzi Társaság legrangosabb kitüntetéseit, a Györffy István-díjat és az Ortutay Gyula-emlékérmet is megkapta. Tanítványai és kollégái a Folklór, életrend, tudománytörténet. Tanulmányok Dömötör Tekla 70. születésnapjára (Szerk. Balázs Géza és Hála József. Budapest, 1984) című kötettel köszöntötték. MÜVEIBŐL: A passiójáték. Összehasonlító tanulmány a német irodalom köréből. Egyetemi doktori értekezés is. Minerva Könyvtár. Pécs, 1936; Állatalakoskodások a magyar népszokásokban. Budapest, 1940; Adalékok a magyar farsangi játékok történetéhez. Színháztörténeti Értesítő, 1953; Régi magyar vígjátékok. Sajtó alá rendezte. Budapest, 1954; Árpád-házi Imre herceg és a csodaszarvasmonda. Filológiai Közlöny, 1958; Ünnepi szokások és népi színjátszás Magyarországon a feudalizmus évszázadaiban. Kandidátusi értekezés. Budapest, 1961; Magyar színháztörténet. Budapest, 1962; Drámai műfajok hazánkban a XVI. században. Theatrum, 1962; Az újkori színjátszás kialakulása Kelet-Európábán. Budapest, 1963; Naptári ünnepek - népi színjátszás. Budapest, 1964; Magyar népköltészet. Egyetemi jegyzet. Budapest, 1966,2. kiadás: 1969; A népi színjátszás Európában. Budapest, 1966; A pünkösdi király. Világosság 1967; A népszokások költészete. Akadémiai doktori értekezés. Budapest, 1974; Honti János. Budapest, 1975; Folklorisztika és tudománytörténet. Szöveggyűjtemény. Budapest, 1978; A nép művészete. Budapest, 1981; A magyar nép hiedelemvilága. Budapest, 1981; Régi és mai magyar népszokások. Budapest, 1986; Táltosok Pest-Budán és környékén. Budapest, 1987. RÓLA SZÓLÓ IRODALOM: Tarján Tamás: Látogatás Dömötör Tekla könyvtárában. Irodalomtörténet, 1986; Gémes Magda: Dömötör Tekla önálló művei. Néprajzi Hírek, 1987; Balassa Iván: Dömötör Tekla. Ethnographia, 1989. Az Enzyklopädie des Märchens 3. kötete (Berlin, 1981) önálló szócikket szentelt munkásságának. Dömötör Tekla 201