Palasik Mária (szerk.): Nők a magyar tudományban (Budapest, 2010)
Nők a magyar tudományban. Pályaképek
mind a régi magyar irodalom, mind a 19-20. századi orosz irodalom történetének megismerésében. Kutatói, oktatói tevékenysége mellett a tudományos közéletben is szerepet vállal, 1980-tól a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, 2002-től a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság tagja, 2001-től a Modern Filológiai Társaság Recepciótörténeti Szakosztályának elnöke. 2004-2006 között a MAB Irodalomtudományi Bizottságnak tagja, 2008-tól az MTA Művelődéstörténeti Bizottságának a tagja. 1991-ben Trefort Ágoston-emlékéremmel tüntették ki. MÜVEIBŐL: Orosz írók magyar szemmel. Az orosz irodalom fogadtatásának válogatott dokumentumai a kezdetektől 1919-ig. I. kötet. Többekkel. Budapest, 1983; Orosz írók magyar szemmel, 1920-1944. III. kötet. Budapest 1989; Arcok és álarcok. Dosztojevszkij és Belinszkij. Kandidátusi értekezés. Budapest, 1992; Az orosz irodalom története a kezdetektől 1940-ig. Többekkel. Szerk. Zöldhelyi Zsuzsa. Budapest, 1997; Élmény és konvenció. A szenvedés képei Balassi Bálint lírájában. Protestáns Szemle, 1999; Misztótfalusi Kis Miklós, az író és a teológus. In: Fejezetek a 17. századi nyomdászatunkból. Szerk. P. Vásárhelyi Judit. Budapest, 2001; Régi magyarországi kalendáriumok európai háttérben. Akadémiai doktori értekezés. Budapest, 2003; A naptárvers a 17. században. A magyar költészet műfajai és formatípusai a 17. században. Szerk. Többen. Szeged, 2005; A romantikus elbeszélő költemény és a folklór kapcsolata. In: Folklór és irodalom. Szerk. Szemerkényi Ágnes. Budapest, 2005; Naplók, életrajztöredékek - kalendáriumlapokon. In: Emlékezet és devóció a régi magyar irodalomban. Szerk. Balázs Mihály és Gábor Csilla. Kolozsvár, 2007. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij. In: A tizenkét legnagyobb orosz. Szerk. Szvák Gyula. Budapest, 2009.