Palasik Mária (szerk.): Nők a magyar tudományban (Budapest, 2010)
Nők a magyar tudományban. Pályaképek
Fél Edit Ügyvéd édesapja, Fél Boldizsár Kiskőrös elitjéhez tartozott, édesanyja Tolnay Piroska. Testvére, Fél Ella a pedagóguspályát választotta. 1930-1934 között végezte el Szegeden a német-francia szakot, ám egyetemi évei alatt rendszeresen hallgatott néprajzi előadásokat is. A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1935-ben doktorált, 1947-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen sikeres magántanári habilitációt tett a néphagyomány társadalomtani szemlélete tárgykörében. 1957-ben lett a történelem (néprajz) tudományok kandidátusa. Az 1930-as évek derekától külföldi tanulmányutakon járt, ezzel alapozta meg, hogy tudományos pályáján a néprajzi kérdéseket nemzetközi keretbe ágyazva értelmezze. 1934/1935-ben a bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként Arthur Haberlandt és Wilhelm Köppers tanítványa, majd szintén ösztöndíjasként 1940- ben Franciaországba utazott. 1941-ben tért vissza Magyarországra. Három éven át Martoson végzett társadalom-néprajzi kutatásokat. A zsidóüldözések elől a Skót Missziónál talált menedéket 1944-1945-ben. A második világháború után, 1947-1948-ban - ösztöndíját folytatva - Franciaországban kutatott. A külföldi ösztöndíjas útjain szerzett tudományos tapasztalatait a hazai tudományos életben hasznosította: a Musée de l'Home-ban szerzett ismeretei alapján kidolgozta a magyar néprajzi tárgyleltározás módszerét. Mindemellett 1947-1948-ban a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára volt, majd lakásán vezetett szemináriumszerű beszélgetéseket 1950-ben, amelyet sokan látogattak. Tudományos pályafutását a többségében sváb lakosságú Harta település néprajzi vizsgálatával kezdte, későbbi munkásságát jelentősen befolyásolták Györffy István és Bátky István kutatásai. Az 1948-ban megjelent A magyar népi társadalom életének kutatása című kötete alapvető tudománytörténeti jelentőségű. Az 1950-es években kezdték meg Hofer Tamással átányi kutatásaikat, amelyek eredményeként három kötet és több tanulmány jelent meg magyar, angol és német nyelven; továbbá közösen létrehozták a mintegy 3700 tárgyból álló Átány Gyűjteményt. 1935-1970 között a Néprajzi Múzeum munkatársa: igazgatóhelyettesként, osztályvezetőként, majd tudományos főmunkatársként dolgozott. 238 Nők a magyar tudományban néprajztudós (Kiskőrös, 1910. szeptember 16. Budapest, 1988. június 28.)