Palasik Mária (szerk.): Nők a magyar tudományban (Budapest, 2010)
Nők a magyar tudományban. Pályaképek
Gera Judit irodalomtörténész, műfordító (Budapest, 1954. május 2.) Édesapja Cera Zoltán (1923), a népszerű színművész, édesanyja Ránki Lívia zongoratanár. 1975-ben ment férjhez Szabó Lászlóhoz. Két gyermeke született: leánya Eszter (1979), fia Iván (1982). A budapesti József Attila Gimnáziumban 1972-ben érettségizett, egyetemi tanulmányait 1972-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (JÄTE BTK) kezdte, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatta, ahol 1977-ben magyar-angol, 1979-ben németalföld szakos előadói oklevelet szerzett, 1991 -ben megszerezte az irodalomtudomány kandidátusa fokozatot, 2000-ben sikeres habilitációs előadást tartott. Első munkahelye a budapesti Magvető Könyvkiadó Külföldi Könyvek Lektorátusa volt, ahol 1977-1987 között szerkesztő-lektorként tevékenykedett. Már 1982-től azonban az ELTE BTK Germanisztikai és Romanisztikai Tanszékén óraadó tanárként dolgozott, majd 1984-től 1987-ig, három évig az MTA Tudományos Minősítő Bizottságának ösztöndíjasa. Ösztöndíjának lejárta után, 1987-ben tanársegéddé, 1989-ben adjunktussá nevezték ki. A Germanisztikai Intézet Néderlandisztikai Központjának vezetésével - már egyetemi docensi rangban - 1995-ben bízták meg. Az újabb átszervezés után az ELTE BTK Germanisztikai Intézet Néderlandisztikai Tanszéke egyetemi tanárává 2005. szeptember 1-jén lépett elő, a tanszékvezetője. 19-20. századi holland irodalomtörténettel foglalkozik, elsősorban a holland századforduló irodalom-, művészet- és művelődéstörténeti kérdéseit vizsgálja, a képzőművészet és az irodalom viszonyát kutatja. Alapvetően új eredményeket ért el a holland és a flamand vizuális és verbális kultúra összefüggéseinek feltárása terén. A holland és flamand irodalom első magyarországi egyetemi oktatója, illetve irányítása alatt dolgozták ki az ELTE-n a néderlandisztika szak képesítési követelményeit és kreditrendszerét, valamint - legújabban - a bachelor- és masterképzés struktúráját. Műfordítói tevékenysége is jelentős, elsősorban 20. századi angol és holland műveket ültet át magyar nyelvre; egy egész fiatal műfordítói nemzedéket nevelt ki. A holland és flamand irodalomról és művészetről rendszeresen közöl írásokat, kritikákat az Élet és Irodalomban, a Holmiban és az Új Művészetben. 268 Nők a magyar tudományban