Sipos Balázs: „Amerika, ezeremeletes mennyország”. Amerika és az amerikanizmus a Horthy-kori nyilvánosságban (Budapest, 2023)
1. ELŐSZÓ: AMERIKA „MINDENÜTT VALÓSÁGA”
161. Előszó: Amerika „mindenütt valósága" könösen az Amerikát megjárt magyar utazók útleírásai elemzése alapján.36 Ugyanakkor az Amerika-kép és Amerika jelenléte szempontjából a Horthy-korszak olyan szisztematikus áttekintése, mint amilyen Závodszky Géza könyve a felvilágosodás és reformkor időszakáról,3z még hiányzik. Giant Tibor egy tanulmányában röviden tárgyalta a Horthy-korszak USA-ábrázolásának egy részét, és bemutatta, hogy milyen típusú források jöhetnek szóba e kérdés kapcsán, Frank Tibor pedig több olyan munkát is készített, amely a téma kutatásakor alapvető.38 Amerika, az amerikai kultúra Horthy-kori jelenlétét többek között Simon Géza Gábor és Zipernovszky Kornél kutatta,39 tehát nem olyan témáról és nem csak olyan résztémákról van szó, amelyeket fel kellett fedezni.40 Éppen ezért célom a kérdés részben új szempontokat követő, átfogó, de nem mindenre kiterjedő tárgyalása, az ehhez szükséges alapkutatások elvégzése után. Például bizonyos fontos, a film- vagy irodalomtörténeti kánonhoz sorolt szerzőket és alkotásokat csak említek, míg másokat így se szerepeltetek.41 Nem tárgyalom az amerikai irodalom magyarországi recepcióját (de érintem),42 a magyar-amerikai kapcsolatok (és a Magyar-Amerikai Társaság) tevékenységét, vagy az amerikai hatásokat olyan területekre, mint mondjuk az építészet, a várostervezés, a közigazgatástudomány.43 Ezzel szemben részletesen elemzem az amerikai populáris kultúra („jazz”, tánc, film, regény stb.) megjelenését, hatását és elterjedését, a hétköznapi élet alakulását, a nőideál változását, valamint az Amerikai Egyesült Államok és a rá (is) jellemző amerikanizmus ábrázolásának különféle típusait békeidőben és a háborúban, legyen szó akár az üzemszervezésről, akár általában a kultúráról vagy akár az USA világpolitikai, gazdasági és katonai szerepéről. Ezek és más témák tárgyalása reményeim szerint a Horthy-korszak sajátos keresztmetszetét adja. 36 Csillag András: Korai magyar útirajzok az Amerikai Egyesült Államokról, 1832-1853. Bölcsészdoktori értekezés. (Kézirat.) József Attila Tudományegyetem, 1978.; Puskás 1990. 159-171.; Giant 2013. 37 Závodszky 1997. 38 Giant 2008. 79-85.; Frank Tibor művei közül itt a 2018-as tanulmánykötetet emelném ki: Amerika világai. Angol—amerikai történelmi tanulmányok. II., különösen a „Tükör által élesebben. A magyarországi Amerika-kép mint önkritika (1834-1941)” című írást. 39 Például Simon - Bajnai - Borsos 2019.; Zipernovszky 2017. 67-87. 40 Az Amerika-ábrázolás historiográfiájára, egyes művekre a következő fejezetekben még kitérek. 41 Tamási Áron neve se bukkan fel később, se az Abel Amerikában című regénye, ahogy a Nick Carter és Buffalo Bill-füzeteket a „rengetegben” olvasó Ábel alakja se. Lásd Sipos 2022. 51-58. 42 Vö. Vadon 1997. 43 Lásd például Csáki 2001. 14-19.; Vecseklőy - Horváth - Menczer, 1938. 73-121. Borhi 2015. 31-76.