Sipos Balázs - Krász Lilla (szerk.): A női kommunikáció kultúrtörténete. Tanulmányok (Budapest, 2019)
CSALÁDI KOMMUNIKÁCIÓ, LEVELEZÉS - Lengyel Tünde: A kora újkori női műveltség problémái – elvárások, határok és lehetőségek
24 • lengyeltünde nemesség többsége még a 17. században, sőt, még később is inkább az udvari nevelés mellett döntött, mert feltételezett karrierjükhöz elégségesnek találták a felkészülést ebben a környezetben, megfelelőnek ítélték erkölcsi, műveltségi és társadalmi/társasági erőterét. 6 Esterházy Miklós fiainak nevelését pontosan nyomon tudjuk követni apjuk testamentumainak és instrukcióinak alapján, míg lányaiét nem.7 A nádor 10 gyermeke közül öt lány volt, de csak kettő élte meg a felnőttkort, három még csecsemőkorban meghalt. Két fogadott lánya is volt, felesége, Nyáry Krisztina első házasságából. E négy lány neveltetéséről és tanulmányairól nem maradt feljegyzés. Ugyanúgy semmi feljegyzés nem maradt fenn Thurzó György nádor hét, felnőttkort megélt lányának tanulmányairól, illetve művelődéséről, pedig egyetlen fiának iskoláztatása és tanulmányai a wittenbergi egyetemen közismertek.8 És a sort folytathat nánk a többi arisztokrata és nemesi család leányaival és fiaival... A kora újkori arisztokrata és nemesi származású lányok műveltségének fokát már csak azért is nehéz összességében felmérni, mert figyelembe kell vennünk a nemek különböző szociális rendeltetését és az önprezentáció lehetőségeit: a nőknek apjuk, férjük vagy akármilyen más törvényes képviselő jelenlétében nem kellett írásos formában saját identitásukat kimutatni.9 Az írás és olvasás tehát opcionális lehetőség volt, és elsősorban a szülők belátására volt bízva. A kor párválasztási követelményei között sem gyakran merült fel a feltétel, hogy a leendő ara legalább a betűvetést is-6 Koltai A.: Batthyány Ádám, 309. 7 D. Duchoňová: Palatín Mikuláš Esterházy, 384–386. 8 Ring Orsolya feljebb idézett dolgozata mellett lásd A Thurzó család és a Wittenbergi Egyetem. Dokumentumok és a rektor Thurzó Imre írásai 1602–1624. Sajtó alá rendezte Dományházi Edit – Font Zsuzsa – Keserű Gizella – Latzkovits Miklós. /Fontes Rerum Scholasticarum I./ József Attila Tudományegyetem, Szeged, 1989. 9 Eva Kowalská: Dievčenské vzdelávanie v Uhorsku. In: Žena a právo. Právne a spoločenské postavenie žien v minulosti. Szerk. Tünde Lengyelová. Academic Electronic Press, Bratislava, 2004. 236.