Standeisky Éva: Demokrácia negyvenötben (Budapest, 2015)
Két demokrata közszereplő - Kovács Imre
KÉT DEMOKRATA KÖZSZEREPLŐ 2x3 csak fokozatosan ismerte fel, hogy a kommunista párt ürügyként használja azt centralizációs elképzelései megvalósításához. Aktív politikai tevékenységgel eltöltött két év kellett ahhoz, hogy ráébredjen: csapdahelyzetbe került, amiért szenvedélyes demokráciahite, jóhiszeműsége és tapasztalatlansága miatt részben maga is felelőssé tehető. A csapdából kikecmergett, politikusi karrierje azonban megtört, véget ért. , ÍS4S rilss 8 41. évfsipn, 34. ma Ära 80 finer S z a b a d S z é A NEEÍZETI PABASZTPÁHT KÖZPONTI NAPILAPJA Béke a Ouna-völgyében Irta: Kovács Imre Af>£5orff Eamlnyen végigvwt rajtunk. Ktfzép-Eu répában Magyarország szenvedett a le*;, főbbet. Bukarest ép, Becs alig rengálódott nu*, Prá fát taláa már el sem éri a áborá hulláma: Budapest nagryeu esusyáu néz ki. A fővárosok oagyjából az or «zájgak helyzetét is vissza tükrözik. ílotuáuiábaa. úgy moadják. akik onnan jönnek, bőséé vaa. Ausztriában nem oairy a pusstulás, Csekezlovákia kifoeztatlan: Magyarország, ha számba, vesszük vagyonát, értékeit, jó, ba egybarmadát meg mentettnek tudhatjuk. Igaz. tőlünk délre a szerbek, északra a ieniryelek még többet sseavédték, de akik láttái Belgrádot vagy Varsót, a budapestinél nagyobb pusztulást aeni eadegetaek. Keményen végigyert rajtunk a háború. ■ váltjuk be; megérdemeltük! A letűnt rendszer bfinős, felelőtlen. népellwies politikája miatt Magyarország rosszul belyeziedeii. nem oda állt a nagy küzdelemben, ahova kellett volna, eszteleniil a fasizmust választotta, pártelta, ■ alig alig tudott utat találni a másik oldalra, a Szövetséges Hatalmakhoz. A bűnös politikát nem helyeselte a nép! Az egymást váltó kormányok nt« a nép érdekejt képviselték, nem voltak kontaktusban a magyarsággal: a rendszerek örök törvúnyssei őségével már csak magukban jelentették a nemzetet, legfeljebb még azokkal, akiket érdekközösségükbe ventak vagy vonhattak, e hiába tartották fenn az alkotmányos politika látszatát, hiába díszítették az államot a demokrácia kellékeivel, valójában oeztálydiktatúrát gyakorol tnk. az ári osztályok politikáját csinálták. Ez a politika elszakadt a valóságos nemzettől, a felayemuló parasztoktól c* munkásoktól, légüres térben manőverezett, hintázott; miadeanéi jobban bizsayítja tökéletes izoláltságát az októberi fegyvereztínet, melynek a kormányzó azért nem tudott érvényt szerenni, mert politikájának, n szegedi gondolatnak nem volt tömsirbiv.Ua: araikor raslrzctőkkoT, g b'a nem is tudta ezt megfelelő módon monetálni, mégis csak tényező volt, különben noiu lehetne ma demokratikus országot építeni, A háború ezt a nemzetet. ■ munkásságot és parasztságot is erősen sújtotta, vérben, könnyben és verítékben többet ál. dozott, mint azok. akik kisajátították maguknak a nemzetet, s ma. ba nem is kiábrándultén, de minden esetre tudatosabban látja helyzetét, 6zerepét. Ez s nemzet építi az új demokra tikus országot, de nem elégszik meg azzal, hogy bent az országban minden úgy történjék, ahogy azt a parasztság és a munkásság érdeke követeli, abban is új<ft akar. hogy ez az or «Zág hogyan helyezkedjék cl Európában. , Európa legmozgalmasabb táján élünk. Uraink, akár románok, akár szlovákok, akár szerbek vagy magyarok voltak, a múltban a maguk politikáját éo neai a népük politikáját esiaálták. A sok 8»e- SMceapás, ellenségeskedés, harc ennek volt a következménye. Jé politikának bizonyult ez a saját szempontjukból, mert mindig elterelte a legégetőbb belső kérdésekről a figyelmet. Elég volt hazafias, irredenta jelszavakat hangoztatni, s a soviniszta mámorban kiélhették magukat a magló vesztett tömegek, A Ba*T gyűlölködés vi£\ harfelhoi alatt bélé.* ssácidékok is meghúzódtak. Számtalanszor tett kísérletet a haladó magyar érteimieég arra. hogy utat találjon a szomszéd népek értelmiségéhez. Kapcsolatot találtak néha a parasztok és a Bűxmkásek is: próbáltak rendezni a Duna-völgyóben élő népsk viszonyát. Dunának, Oltunk egy a hangja — írta Ady, s Rendezni végre kötőt dolgainkat — követelte József Attila. A visszhang nem maradt ol: felismerte minden nép e történél asi tájon, hogy közös a sor*, és valóba« rendesni kell közös do! esi okát. De a föléjük feszülő hurok megakadályozta a közeledést a hermetikusan elzárt épek a propaganda gyű' tikáva!, amelyik nem hagyta nyugvásra jutni a szomszédság kérdését béke« rendezését. Szakítottunk a harmincmillió é* húszmillió magyar ábrándjával, szakítottunk a burkoltan integer oélzatú szeutistváni gondolattal és szakítottunk a történelmi elvvel is. Fikciók helyett a valóság számít: mi a történelem folyatná« sohasem tudtuk teljesen ki tölteni a Kárpát-medencét, nincs tehát jogunk a Kárpátok gerincén futó határhoz, az idegen népek bekebelezéséhez. Higgadtan, fegyelmezetten, lelkiismeretesen megvizsgáltuk magunkat. a múltúnkat, bűneinket, illúzióinkat ós hibáinkat. s megállapítottuk, hogy kis nemzet vagyunk, tíz-tizenkét milliót számláló nép, amelyik *e«n en gedheti meg magának a nagyhatalmi ábrándok csalfa illúzióját, túlságosan is költségéé luksznsát Lemondottunk a történelmi elvről, elfogadjuk, hogy az állam fedje az etnikumot, azt a területet, amelyiken a nép é-L Ennek az elvnek a betartásához ragaszkodunk. Nincs, nem is lehetne követelni valónk a románokon, a szerbeken, és a szlovákokon: ragaszkodunk a demokrácia elvi és erkölcsi tanításaihoz, lemondotfutiS a sovinizmusról, ugyanezt kérjük a szomszéd népek töl is. A demokrácia nagyszerű érzésében oldódjanak fel ellentéteink, egyszer már őszintén, hátsó gondolatok nélkül közeledjünk egymáshoz a rendezzük közös dolgainkat. A soviniszta politika nem egyeztethető össze a demokráciával. A magyarság is sokat szenvedett ebben a háborúban, megbűnhödött a múltért, éppen úgy áldozata lett a felelőtlen német imperializmasnuk, niin t a csehszlovák, jugoszláv vagy a romáo nép, s ha nem is tudta azt az ellenállást produkálni, amire ezek egyike vagy másika büszke lehet, békét szándékával megérdemli, hogy egyenlő elbánásban részesüljön. « ae kerüljön hátrányosabb helyzetbe, mart elkeseredett. vagy reakciós törekvéseket idézhetne fel, meggondolatlao cselekedetekre veretne a mellőzöttség, az igazságtalanság. A magyar állam a trianoni határok mögé vonult vissea, e határokon túl zárt településben, zárt tömbökben is ólnek magyarok, e e marrarok sorsának elbírálásánál csakis a dn mokrácia. nem pedig a sovTaTszfapoTltlka *tp napon fjaí tegyenek az irányadók. S gondoljunk arra is. hogy ezek a magyarok nein tehetnek arról, nem felelősek azért, amit a megszédült vezetők tettek, e magyaroknak nagy többsége kész a békére, az együttműködésre, őszinte« bele akarnak és bele is fognak illeszkedni Közép-Eorópa demokratikus rendjébe. A béke rovására menne, ha ezt a szán* dékukat megértéssel nem Tennék figyelembe! Most, amikor a történelem folyamán először nyílik alkalom és lehetőség a dimavölgyi népek békéjének megterem té*é re, fontos, hogy minden nép t: reel zen, Íelkiisnaeretesím efektess« politikájának alapelveit, nehogy disszondnt hangok megzavarják az együttműködést. Ismételjük: a demokrácia összeegyeztethetetlen a soviniszta politikával, a sovinizmus a 8 imperializmus egyik korcs megnyilatkozó*«; főt* ■iája, s mint ilyennek, a megbékélést kereső Duravölgyébe» nine« helye. Békébe» akarunk élni a szomszéd népekkel: reméljük, ezt a törekvésünket nse»*rt>k én segítik, támogatjik azzal. hogy ők ie a békés életet akarták! Már csak at némát GÜenálSási csoport harcol Csehországban általános sztrájk tárt ki ELÄclaJczyk moszkvai meghívásának politikai ielontéságe A MAI HELYZET Több »tini egymillió német katona adta meg magát Üsstaknyugat-S éme.torsedgban, Dibdában és Hollandiában Montgomery tábornagynak, mint Eisenhoxrer tábornok helyettesének. Külpolitikailag sem lehet _ ennél fontonahh műt. említeni, hogy a katonai küldöttség, amelyet Friedebura vezér te* gern agy. a nőmet haditengerészet főparancsnoka. Döaitz utóda vehetett, csak az í>taknyugat-Nómetonuágban ellenálló három német had-Dinia és Hollandia már telje« felszabadulásukat ünnepük. Dániában az Angliába emigrált Buhl volt miniszterelnök alakitolta meg X. Keresztély király megbízásából a kormányt, amely a svéd rádió közlése szerint a különböző politikai pártok és a din felszabadító mozralmak tagjaiból fog