Vitányi Iván: A szociáldemokrácia jövőképe. Alapértékek (Budapest, 1997)

III. fejezet. A politikai mozgalmak és irányzatok alapértékei. Rend-szabadság-egyenlőség

litika vonatkozásában, hiszen a politika tárgya a közösség szolgálata (vagy az azzal való visszaélés). A politikai alapértékek fent vázolt rendszerében min­den elem sajátos közösségi és egyben sajátos indivi­duális magatartást jelent. A rend mint alapérték jelké­pezi és igényli a hagyományos közösségeket, azok stabil rendjét. A szabadság mint alapérték jelenti az individualitást, az egyén leszakadását, az egyén és mindenfajta részközösség autonómiáját. Az egyenlő­ség jelenti a közösség kiterjesztését, a magasabb típu­sú közösségek létrejöttét, a szolidaritás pedig a közös­séggel való azonosulást. Nem véletlen, hogy az utób­bi évtizedek pszichológiájának egyik legtöbbet hasz­nált kulcsszava az identifikáció. Rend kontra szabadság A rend és a szabadság összefüggése komplementer és dialektikus. Ezzel is tekintélyes irodalom foglalkozik századunkban, például Ernst Bloch (Freiheit und Ordnung, Das Prinzip Hoffnung). Felfogásában a rend és a szabadság nemcsak kizárja, de feltételezi és erő­síti is egymást: az igazi szabadság nem eltörli, hanem megerősíti a belülről jövő rendet. (Ezt a dialektikát fejezi ki József Attila nevezetes verssora is: „Jöjj el szabadság, te szülj nekem rendet.”) A két elv együtt és egyszerre van jelen a ember minden cselekvésében. Igényli a rendet, de csak any­­nyira, hogy otthon ne sorvadjon el a szabadság. Igényli a szabadságot, de csak annyira, hogy egy alapvető rend megmaradjon. 38

Next