Adamikné Jászó Anna szerk.: A magyar olvasástanítás története. Az olvasásról az olvasásért: az élő ábécé (Osiris tankönyvek, 2001)
Könyves-Tóth Lilla: 1925-től 1950-ig
mű, fonomimikus, zsinórírásos ábécé. Vezérkönyve: Az egységes magyar zsinórírás alapelvei és tanítási módszere az izraelita elemi népiskolák ábécéskönyvéhez. Budapest, 1940. A betűtanítást eseményképekből kiindulva végzi. Oldalain a kézjel és a betűjel helyett a nyomtatott kis- és nagybetű hangsúlyos. A betűk arányait karikákkal, alakítási módjukat irányvonallal szemlélteti. Sormintái a zsinórírás előgyakorlatait szolgálják. Szerkezete: magánhangzók; szótagolva olvasás, mássalhangzók; szóképekről való olvasás. A készségfejlesztés ezen fokozatainak megjelölése egyedülálló. A magánhangzók tanításánál az írás előgyakorlatait, a szótagolvasás mellett a kiinduló írást, a szóképolvasásnál a folyóírást tanítja. Az átdolgozó Csech Arnold neve több olvasmány alatt szerepel. A hazafias és vallásos tárgyú szövegek mellett sok benne a háborúval foglalkozó olvasmány. Erős túlzásba hajlik Horthy Miklós dicsőítése. BORS SZILVESZTER: Első' könyvük. A falusi iskolák számára. Budapest, 1947. Illusztrálta Dankó Ödön, terjedelme 232 oldal. 1948-ból második kiadása is van. A VKM jelentette meg az Általános iskolai Tankönyvek sorozatban. Fonomimikus, jelképes ábécé, ötletes, újszerű eseményképekkel, kézjelekkel és jelképekkel. Egyszerre tanít kis- és nagybetűt. A hiányzó betűismeretet a szövegbe helyezett tárgyképek pótolják. Élénk színekkel, sormintákkal díszített, derűs hangulatot árasztó könyv. Az olvasókönyvi részt a népköltészeti szemelvények felfrissítése jellemzi. Megjelenik benne néhány Petőfi-vers, Ady Kis karácsonyi éneke és József Attila Altatója. OLDAL ANNA: Első' könyvünk. A városi iskolák számára. Budapest, 1947. Wágner Edit rajzaival, terjedelme 238 oldal. A VKM kiadása. Fonomimikai, zsinórírásos ábécé, a számolás és mérés anyagával. Ebben már szerepelnek Weöres Sándor, Zelk Zoltán és Várnai Zseni versei. Politikai szólamoktól még mentes ez a könyv. 1948-ban bővebb illusztrációs anyaggal újra megjelenik. OLDAL ANNA és VARGA TAMÁS: Első könyvünk. A városi általános iskolák számára. Budapest, 1949. A képeket Wágner Edit, Dankó Ödön, Vida Mária, a betűket Köpecziné Mikola Erzsébet rajzolta. Terjedelme 168 oldal. Szerkezete, módszere azonos Oldal Annának 1947-es és 1948-as fonomimikus, írvaolvastató, zsinórírásos, de csak alapírást tanító ábécéjével. Szövegei azonban - az ún. politikus szövegek beépülésével —jelentősen módosultak. Ilyenek például A néphadsereg, Május elseje. A karácsonyi képen egyenruhás úttörők láthatók, jelmondatok olvashatók benne az ötéves tervről, és megjelenik Rákosi és Sztálin portréja. Kimaradnak a vallásos olvasmányok és Pósa Lajos versei. Egyike azoknak a sematikus képekkel telezsúfolt tankönyveknek, amelyek egy-két év múlva a Tankönyvkiadó önkritikája tárgyaivá lettek (Vargha Balázs: Az új tankönyvek tipográfiai bírálata. Magyar Pedagógia, 1949, 78-81). A globális módszer hazai útja a 20. század első felében A globális olvasástanítási eljárásoknak háromféle variációját alkalmazták hazánkban. Az Új Iskola tisztán globális eljárását, a Családi Iskola globális alapokhoz kötődő, gyorsított ütemű, analizáló-szintetizáló eljárását és az Újvári-féle kibontó módszert. Mindhárom változat szövegek néma olvasására összpontosító, nagybetűs mondatokból, szavakból kiinduló eljárás. Eltérnek azonban egymástól az analizálás-szintetizálás megkezdésének időzítésében, a kibontás ütemében és a felhasznált szövegek minősé191