Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába (Osiris tankönyvek, 2006)

Előszó az első kiadáshoz

lelt elképzeléseimnek. A valóságfeltárás elsődlegességéről ma is meg vagyok győződve, noha az egyetemi oktatásban szükségképpen nagy figyelmet fordítok az elméletekre. Az utóbbiaknak azonban az a funkciójuk, hogy hozzásegítsenek ahhoz, hogy jól megfogal­mazott kérdéseket tegyünk fel az empirikus kutatásban. A tankönyvírás, különösen a Bevezetés a szociológiába típusú tankönyvek írása nem tar­tozik a legnagyobb presztízsű tevékenységek közé a szociológusok körében. A fent leír­tak talán megértetik az olvasóval, hogy miért tekintem ezt a tankönyvet mégis életem fő művének. Nagyon fontosnak tartom, hogy a szociológus egyetemi hallgatók és általá­ban minden egyetemi és főiskolai hallgató jól érthető, tanulható könyvből sajátítsa el a szociológiai alapismereteket. Nem titkolom azt a reményemet, hogy ezt a könyvet más érdeklődésű olvasók is kézbe fogják venni, így hozzájárulhatok ahhoz, hogy széles kör­ben közismertté váljék, hogy mit tud a szociológia a magyar társadalomról mondani. A könyv ugyanis - különösen a magyarországi helyzetről szóló fejezetek - megpróbál­ja összefoglalni, hogyan látja a magyar szociológia, vagy hogyan látom én a mai és kö­zelmúltbeli magyar társadalom jelenségeit, sokszor súlyos problémáit és változási tendenciáit. A jelen tankönyv több mint húszéves oktatási tapasztalat terméke, és ennek alapján több könyv alakú előzménye van. Az 1970-es évek első felében az ELTE népművelés szakos hallgatóit oktattam egy féléves Társadalomstatisztika nevű kurzus keretében, eh­hez írtam ilyen című jegyzetet. A tárgy és a jegyzet elnevezését oktatáspolitikai megfon­tolások indokolták, de ez a tárgy és jegyzet is „bevezetés a szociológiába” volt, erős em­pirikus orientációval (Andorka 1973). Sok éven keresztül adtam elő a TIT József Attila Szabadegyetem keretében a mindenfelől jött érdeklődőknek egy hasonló tantárgyat, en­nek anyaga jelent meg immár Bevezetés a szociológiába címmel, és az előző jegyzetnél lé­nyegesen több elméleti résszel (Andorka 1981). Amikor 1984-től a BKE Szociológia Tanszékére kerültem, magamra vállaltam a minden hallgató számára kötelező „Beveze­tés a szociológiába” előadás-sorozatot. Ennek anyagát foglaltam írásba a Bevezetés a szo­ciológiába jegyzetben, először 1990-ben, majd továbbfejlesztett formában 1992-ben (Andorka 1992). Az újraírás folyamán nemcsak a jegyzet terjedelme bővült és nemcsak mindig újabb és frissebb szociológiai kutatási eredmények kerültek bele, hanem fokoza­tosan bővültek az elméleti és nemzetközi összehasonlító részek is. A jelen tankönyv lé­nyegesen továbbfejleszti az utóbbi jegyzetet. Mindenekelőtt szerepelnek benne a rend­szerváltás után végzett legfontosabb szociológiai vizsgálatok eredményei. Két teljesen új fejezetet írtam: az etnikum, nemzetiség, nemzet témájával foglalkozót, és a társadal­mi változásokról szóló fejezetet. Ezzel - a hadsereg és a háború kivételével - lefedem a társadalmi jelenségeknek azt a körét, amely például A. Giddens hasonló tankönyvében és számos más tankönyvben szerepel. Azt merném mondani, hogy ezzel „teljessé” vált a bevezetés a szociológiába. A korábbinál sokkal részletesebbek az elméleti alfejezetek és a szociológia történetével foglalkozó fejezet is. E könyvnek - és a megelőző jegyzeteknek - megírásakor messzemenően felhasznál­tam hasonló külföldi tankönyveket. Elsőként említem Giddens Szociológiáját (1995), amelyet már magyar nyelvű megjelenése előtt ismertem. E tankönyv és Giddens köny­ve, számos szemléletbeli és tartalmi hasonlóság mellett, egy tekintetben alapvetően kü­lönbözik. Giddens, sok más nyugati tankönyvhöz hasonlóan, a mikroszociológiai jelen-28 ♦ ELŐSZÓ AZ ELSŐ KIADÁSHOZ

Next