Arany János: Balladák (Osiris diákkönyvtár, 2006)

Kapisztrán • A Hunyadi-balladakörből

Mert karomba vén koromban Küldsz erőt és gyorsaságot: Paizsodnak fénye előtt Porba hulltak a pogányok. Oh, fedezzed a keresztet, Hogyha már én sírba szállók; Végső harcom megharcoltam, Nincs több hátra e világon. ­Ám leoldja olvasóját1 Hunyadi vitéz, a jámbor; Fon füzérbe, koszorúba, Szép könyörgést, szép virágot. S mind’ ezt mondja, míg levonja Olvasóján a gyémántot: „Védjed Isten a magyar hont, És te szent Szűz, méhben áldott.” És midőn a rózsát vonja---­(1855) 1 Rózsafiizérét: olyan lánc, amelynek szemein az egymás után elmon­dott imákat számolják. 88

Next