Arany Zsuzsa: Kosztolányi Dezső élete (2017)
„FÖL A FEJET, MOVISZTER, SURSUM CORDA, FÖL A SZÍVET” (1922-1929) - Csak élni és dolgozni
362 * „Föl a fejet, Moviszter, sursum corda, föl a szívet" (1922-1929) annyi bennünk a bátorság és a csiklandó csikótűz, hogy semmire se vagyunk tekintettel” - fejtette ki Berdának írt levelében.550 Sértő Kálmán 1935-ben azt is megkérdezte tőle, ha őt nem számítja, kinek ítélné a Baumgarten-díjat. „Téged ki kellene kapcsolni?... [...] Akkor József Attilának ítélném oda a pénzt” - válaszolta Kosztolányi.551 A fiatal költő megjutalmazása fölvetődött a Baumgarten Alapítvány tanácsadó testületi ülésén is, ahol a pártfogására siető író már így nyilatkozott: „El közöttünk egy fiatal, termetre alacsony növésű ember, aki mindnyájunknál egy fejjel magasabb. Úgy hívják, József Attila. Kérem a kuratóriumot, hogy ebben az esztendőben nagydíjjal jutalmazza.”552 Mindezek ellenére a költő fiatal kora miatt ekkor még csak a kisebb, 1000 pengős jutalomra számíthatott. Amikor Kosztolányi — mint felesége írja - „megtudta, hogy József Attila nem részesült Baumgarten-díjban, sírva fakadt. Szerette, becsülte és sajnálta őt.”553 Egy évvel később Kassákkal közösen szintén jelölték, de Én nem tudtam című versének ajánlása miatt megint csak kisdíjban részesült. 1937 őszén Babits ígéretet tett arra, hogy legközelebb József Attila kapja a 3000 pengőt, de ezt már a költő öngyilkossága hiúsította meg.554 Kosztolányi Sértő iránti megbecsüléséről tanúskodik egy 1933-as irodalmi levél, melyben a sokak által bírált szerző védelmére kelt: „Sértő Kálmán ösztövér füzete hever forgóasztalomon: Falusi pillanat. Úgy érzem, kitűnő barátjaim túlontúl elverték a port ezen a született, nagyra hivatott költőn [...] Nem kérkedik azzal, hogy a szalonnát többre becsüli a csokoládénál, s azzal sem, hogy nem tudja, mi fán terem a j ambus. Az Áldott pillanat című verse oly remekmű, melynek hamarjában nem is lelem párját. Egyáltalán nem »népies« ez, nem »paraszti« vagy »pórias«, hanem maga a lélegző természet, s annyira magyar, hogy olvasása közben nem is erre vagy arra a nagy költőnkre gondolok, hanem a testvérnépek ősi szemléletére, a Kalevalá-ra és a Kullervo énekei-re. [...] Hittel vallom, hogy ez a sötétszőke, domború homlokú fiatalember az Isten választottja.”555 Amikor Pán Imre meginterjúvolta az ötvenedik születésnapját ünneplő Kosztolányit, ő - Illyés Gyula és Erdélyi József mellett - megint csak Sértőt és József Attilát tartotta a fiatal nemzedék legnagyobb ígéretének.556 1923 pünkösdjén, Juhász Gyula 25 éves költői jubileumán találkozott először József Attilával, akinek addigra már napvilágot látott Szépség koldusa című kötete.557 Kosztolányi ekkor még nem figyelt föl a fiatalemberre, sőt az sem hozta közelebb őket egymáshoz, amikor Németh Andor 1926 nyarán ismét bemutatta Józsefet az írónak és barátjának, Karinthynak. Az 1929-es Ady-vitába való bekapcsolódásáról azonban már tudott, s bár éretlennek tartotta hozzászólását, értékelte, hogy a fiatal költő verselemzést követelt Ady munkásságának elhelyezéséhez. A Nincsen apám, se anyám című kötet megjelenésekor Kosztolányi már méltatta József költeményeit, ellentétben a kegyetlen és személyeskedő kritikát közlő Németh Lászlóval.558 József Attila ezt követően támadta meg a negatív bírálatnak felületet adó Nyugat szerkesztőjét, Babitsot Az istenek halnak, az ember él című szövegével.559 A harmincas években már nem egyszerű kölcsönös rokonszenv, hanem komoly barátság jellemezte viszonyukat. József Attila többször megfordult Kosztolányi budai otthonában, de kései költészetük is erősen hatott egymásra.560 Közösen lelkesedtek például a Kalevaláért, amit 1933 telén a Logodi utcában elfogyasztott