Arany Zsuzsa: Kosztolányi Dezső élete (2017)
„FÖL A FEJET, MOVISZTER, SURSUM CORDA, FÖL A SZÍVET” (1922-1929) - Csak élni és dolgozni
csak más formában. [...] Egy éles szemű megfigyelő már akkor észrevette volna, hogy beteg vagyok.”595 Kosztolányi Dezső halálát követően fiát Bak Róbert ideg- és elmeorvos kezelte, aki József Attilát kétszer is beutalta a Siesta Szanatóriumba, s „a skizofrénia tüneteit azonosította [...] életében és költészetében”.596 Kosztolányi Ádám így írt neki lelkiállapotáról: „életem a régi mederben folyt; meglehetős silányan, betegen s időnként dühöngések, félelmek, kevés otthoni munka [...], sok cigaretta, időnként ivások a barátokkal Gönczy Gáborral; nő: majdnem semmi. Nyaranként Akarattyán a Balaton mellett voltam. Az analízisem nem haladt jobban Zelmánál, mint Önnél. [...] Közérzésem ingadozó volt, egy dühöngési és egy nyugalmi periódus váltakozott.”597 Állapota ellenére Ádám írói, költői, műfordítói és vallásfilozófusi műveket, műkezdeményeket is alkotott. Paul Claudel szövegeinek fordítását, illetve vallásbölcseleti írásait a Vigilia közölte, de megjelentek szövegei - köztük édesapjára való visszaemlékezése — a párizsi Irodalmi Újságban, publikált az Elet és irodalomban és a Magyar Nemzetben. A második világháborúban édesanyja zsidó származása miatt üldöztetésnek voltak kitéve, kirabolták és letartóztatták őket. Az író feleségének gyakori betegeskedése szintén komoly nehézséget okozott a család magánéletében. 1924 nyarán mandulaproblémákkal szanatóriumba került,598 később pedig az ő gyomorbaja adott apropót a bicsérdista étrendre való áttérésre. 1928 májusában fájdalmas koraszülésen esett át,599 ami újabb traumát jelentett férje számára is. A színésznő korábban (1921-1925) a Vígszínházban lépett föl, illetve ezzel párhuzamosan 1923-tól 1926-ig Forgács Rózsi Kamaraszínházának, valamint a székesfehérvári színigazgató Alapi Nándor Országos Kamara Színházának társulatát erősítette. Forgácsék főként Csehov, Dumas, Goethe, Gogol, Ibsen, Hauptmann, Turgenyev műveit tűzték műsorra, de játszották Karinthy Szomjúság című monológját és Füst Milán Boldogtalanok című színművét is.600 „Ez a rövid életű társulás csak vasárnap délutánonként a Folies Caprices [... Révay utcai] kis helyiségében tartott irodalmi délutánokat, s itt lépett fel Kosztolányi felesége, Harmos Ilona is, itt hallott Kosztolányi (a Slemil keservei egy énekét mondottam el Ignotustól)” - idézte föl emlékeit Ascher Oszkár.601 A fiatal színészt az író 1924-ben fedezte föl, nem sokkal később pedig már vasárnap délelőttönkénti rendszeres vendégeként üdvözölte házában. A budapesti kezdeményezéssel ellentétben a Forgács Rózsinál is játszó (s onnan ötletet merítő) Alapi Nándor által vezetett Országos Kamara Színház államilag támogatott stagione társulat volt. 1924. március 10-én tartották első bemutatójukat, s a fővárosi előadásokat követően országjáró körútra indultak. Kosztolányi feleségén túl a társulat tagja volt például Peéry Piri is, aki az Édes Anna 1937-es színpadi változatának Vizynéjét alakította. A külföldi klasszikus darabok mellett kortársakat tűztek műsorra,602 s többek között a Kosztolányi által fordított Géraldy-színművet, a Róbert és Marianne-t is játszották. De Kosztolányi Dezsőné gyakori vendége volt a Blattner Géza Donáti utcai lakásán működtetett Művészi Bábjátékok vállalkozásának is. Minden bizonnyal férje is részt vett a zártkörű művésztársaság előtt tartott előadásokon, ahol föllépett Baktay Ervin és Dienes Valéria tanítványa, a mozdulatművész és táncos Mirkovszky Mária is. A beöltözős tör-368 • „Föl a fejet, Moviszter, sursum corda, föl a szívet” (1922-1929)