Arany Zsuzsa: Kosztolányi Dezső élete (2017)
Jegyzetek
40„Rosmersholm'fordításommal én vittem be a pesti Egyetemre a nagy norvég írót; Juhász Gyula és Zalai Béla [...] pompás előadással kísérte bemutatkozásomat. Négyesy bámult és igen megdicsért bennünket.” Oláh Gábor: Juhász Gyuláról. ItK, 1954/2.223. p. 41 Kosztolányi Dezső: Színi Gyula. Ny, 1917. dec. 1.860. p. 42 Lásd még Kosztolányi: Színi... i. m. 860. p. Uő: Juhász Gyula. V, 1914. márc. 7. 9. p. 43 Kosztolányi Dezső: Négyesy László. Ül, 1933. jan. 22. 114. p. 44Mohácsi Jenő: Utazásom Adyhoz. Ny, 1937. ápr. 283. p. 45 „Négyesy László sokszáz volt és jelenlegi tanítványa szólal meg az alább következő, a »Budapesti Hírlapihoz intézett levélben. Az aláírók nevének tömegét nem tudjuk közölni, csak a lelkes és szép megnyilatkozás alatt azt a néhány nevet hagytuk meg, amelyeknek viselői az akció megindítói voltak.” [Szerző nélkül]: Négyesy Lászlóról a tanítványai. BpH, 1931. márc. 22. 17. p. A kezdeményezők Bodrossy Nóra, Kiss Gizella, Macskássy Valéria, Mészáros Elemér, Szilvássy Károly, Szőke Sándomé és Tóth Lajos voltak. 46Lásd [Szerző nélkül]: Hegedűs Lóránt a katedrán. A Marslakó négy alapvető tétele a világháború pénzügyi hatásáról. PH, 1926. okt. 10. 4. p.; Hegedűs Lóránt: Ady és Tisza 1stvan. Budapest, [1940,] Nyugat; Négyesy László: Irodalmi valutarontás. Reális és túlcsapongó Ady-kultusz- Levélváltás Hegedűs Loránttal. Budapest, 1927, Franklin; Négyesy László: Nemzeti jelleg és irodalom. BpH, 1931. febr. 22. 1-2. p.; Móricz Zsigmond: Az irodalom és a „faji jelleg”. Ny, 1931. márc. 1. 285. p.; Négyesy László: Szellemi életünk torzképe. Válasz Móricz Zsigmondnak. BpH, 1931. márc. 8. 9-10. p.; Milotay István: Az emberség és az okosság. Levél Móricz Zsigmondhoz. Magyarság, 1931. márc. 15. 1-2. p.; [Szerző nélkül]: Pékár Gyula ünnepi beszéde. PH, 1931. márc. 17. 3—4- p.; József Attila: Ahogyan azt a nagy Móricz elképzeli. A Toll, 1931. márc. 31. 76-80. p. A vitáról lásd még Tasi József: Az irodalom és a „faji jelleg”. Vita egy Nyugat-cikk körül. Új Forrás, 1998/8. 66-77. p. 47 Lásd bővebben a „Lucifernek is neveztek”: az Ady-vita című alfejezetet. 48Lásd pl. Juhász Gyula: Négyessy órák. SzV, 1918. máj. 4- 3. p. 49 Lásd Róna Judit: Nap nap után. Babits Mihály életének kronológiája 1883-1908. Budapest, 2011, Balassi, 228. p. “Kosztolányi: Négyesy... i. m. 113-114- p. 511903/1904-es tanév őszi félév: „Dicséretesen dolgozott, igen szorgalmas.” 1903/1904-es tanév tavaszi félév: „Kitűnő szorgalommal és eredménnyel.” 1905/1906-os tanév őszi félév: „Kitűnően dolgozott, igen szorgalmas.” KD egyetemi indexe. MTAKK, Ms4620/65. 52Kosztolányiné 115. p. 53 Lásd Szegedy-Maszák Mihály: Kosztolányi Dezső. Pozsony, 2010, Kalligram, 27. p. 54 „én odavetem, hogy a múzsa mégse szobalány, seprője sincs neki. A terem megzajdul. Tapsolnak és fütyülnek. Ez az indulatos ifjú Vágó Béla, a későbbi népbiztos, akit a kommunizmus idején pillantok meg az utcán, bőrövében kézigránátokkal.” Kosztolányi: Négyesy... i. m. 114- p. Lásd még uő: Babits Mihály. Ny, 1916. jún. 1. 644-645. p. 55 Id. Kosztolányi Árpád levele KD-nek, [Szabadka, 1905. nov. 15.]. In KDLIKrK 428. p. Lásd még a vonatkozó jegyzetet: KDLi KrK 430. p. 56 Lásd Róna: Nap nap után... i. m. 202. p. (1883-1908) 57 Kosztolányi Dezső: Babits Mihályról. Töredék. Bírálat a Négyesy-szeminárium időszakából. OSzK Kt, Babits-hagyaték. Analekta. Fond III/2106. Lásd még Szegedy-Maszák Mihály: A kánonok hiábavalósága. Kosztolányi a világirodalomról. In Üjraolvasó. Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről. Szerk. Kulcsár Szabó Ernő — uő. Budapest, 1998, Anonymus, 335. p. 490 • Jegyzetek