B. Szabó János szerk.: Mohács (Nemzet és emlékezet, 2006)

I. Források

Trepka András Országh Ferenc11 Hampó Ferenc Batthyány János Hispanus Károly12 Nagy Antal13 Józsa Miklós Szecey Sebestyén14 Posar Benedek15 Józsa Miklós Zagai István16 Paksy Ferenc17 És még sokan mások, akikről még nem tudni, hogy fogságba kerültek-e vagy meg­haltak. Erdősi Péter fordítása. Marino Sanuto: I Diarii. 43. kötet. Venice, 1895, 274-282. hasáb. Jegyzetek 1. Hieronymo de Zara/Jeronimo Zadranin (7—1541), Jurisics Miklós/Nikola Jurisic féltestvére, I. János királytól történt elpártolása után rijekai (fiumei) várkapitány. - A forrás jegyzeteit a szerkesztő készítette. 2. Giovanni Antonio Dandolo, velencei patrícius, Frangepán Kristóf egykori börtönparancsno­ka, aki a hosszú fogság alatt összebarátkozott rabjával, s annak távozása után is jó kapcsolatot ápolt vele. 3. A szövegben „Pacos” szerepel, de a Pilisben Marótról tudjuk, hogy a parasztok ellenálltak. 4. Bakar (Horvátország). 5. A szövegben „zomadiensis”. 6. A szövegben „dux”. 7. Majthényi Bertalan élésmester, csak fogságba esett. 8. A szövegben „Corlazius”. 9. A szövegben „Fechetri”. 10. Vas László (7—1526) Külsó'-Szolnok vármegyei köznemes. 11. A szövegben „Orsian”. 12. Carolus Hispanus, feltehetően Mária királyné egyik spanyol származású udvaronca. 13. Nagy Antal (7—1526) étekfogó. 14. A szövegben „Sebastianus Secey”. 15. A szövegben „Benedictus Posar”. 16. A szövegben „Stephanus Zagai”. 17. A szövegben „Franciscus Tacossi”. Antonio Boemo velencei kém jelentése, 1526. november 12. Antonio Boemo fedőnevű emberünk a múlt hó 8-án Linzbe ment innen, hogy Con­­tarini követnek1 levelet vigyen, de látván, hogy az a főherceggel együtt már elhagy­ta Bécset - ahonnan ő most visszatért letette a levelet követünk részére, és a Magyarországon lévő Pozsonyba távozott. Pozsonyból Győrbe, Győrből Budára, majd Székesfehérvárra ment, hogy aprólékosan megtudakolja, miként történt valójában a magyar király és a török szultán háborúja, és mindent jelenthessen Felségeteknek.2 Elmondása szerint a háború a következőképp ment végbe. Amikor a török szultán átkelt a Dráván, sokak szerint körülbelül 200 ezer embere volt, bár egyesek azt mond­ták, hogy legfeljebb 150 ezer lehetett, ha beleszámítjuk a hadsereg kíséretét is, ami 30 fustát3 jelentett, továbbá sok brigantint,4 és hosszú meg hídépítésre alkalmas ha­jókat, amelyekből mindösszesen 2000-nél is több volt. Ezek mindig a sereggel együtt haladtak. A magyar király körülbelül 27 ezer emberrel vonult fel, és három napon át folyamatos csatározásokkal nagy pusztítást vitt végbe a törökök soraiban. Ezen a 116 ! Források

Next