Bándi Gyula: Környezetjog (Osiris tankönyvek, 2006)
IV. rész. A környezetjog különös része - az egyes szabályozási területek - 24. Vízgazdálkodás, vízvédelem
24. Vízgazdálkodás, vízvédelem Bevezetés A vízgazdálkodás, vízvédelem kérdéseit a különös rész többi olyan területéhez hasonlóan, ahol az EU és a hazai szabályok összevethetők, a két szabályozási kör minél teljesebb integrálásával tekintjük át. A vízgazdálkodás terén az EU-szabályok az utóbbi években szintén tartalmaznak alapvető iránymutatásokat, amelyek főleg a tervezés, a vízgazdálkodás megfelelő általános kérdései területén mozognak, de ez a kérdéskör jobbára hazai sajátosságokat hordoz. A vízminőség-védelem azonban már teljes egészében uniós jogi alapokon áll. A vízvédelem tárgykörét hazánkban a környezetvédelmi törvény és a vízgazdálkodásról szóló törvény (vízügyi törvény) hasonlóan fogalmazza meg. A környezetvédelmi törvény szerint a víz védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjára, a víztartó képződményekre és azok fedőrétegeire, valamint a vízzel kapcsolatosan - jogszabályban vagy hatósági határozatban - kijelölt megkülönböztetett védelem alatt álló (védett) területekre. A vízügyi törvény persze szélesebben fogalmaz - igaz, itt is megkülönböztethetünk mennyiségi és minőségi védelmi elemeket -, hatálya kiterjed: a) a felszín alatti és a felszíni vizekre (a továbbiakban: vizek), a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményeire, illetőleg a felszíni vizek medrére és partjára; b) arra a létesítményre, amely a vizek lefolyási és áramlási viszonyait, mennyiségét, minőségét, medrét, partját vagy a felszín alatti vizek víztartó képződményeit befolyásolja vagy megváltoztathatja; c) arra a tevékenységre, amely a vizek lefolyási és áramlási viszonyait, mennyiségét, minőségét, medrét, partját vagy a felszín alatti vizek víztartó képződményeit befolyásolja vagy megváltoztathatja; d) a vizek hasznosítására, hasznosíthatóságának megőrzésére és a vízkészletekkel való gazdálkodásra; e) a vizek megismeréséhez, állapotának feltárásához szükséges mérésre, adatok gyűjtésére, feldolgozására, szolgáltatására és felhasználására, valamint a vizek állapotának értékelésére, kutatására; f) a vízkárok elleni védelemre és védekezésre. A Ptk. 172. §-a szerint - törvény eltérő rendelkezése hiányában kizárólag az állam tulajdonában vannak a folyóvizek, csatornák, termé-A vízvédelem tárgyköre Kizárólagos állami tulajdon