Bándi Gyula: Környezetjog (Osiris tankönyvek, 2006)
IV. rész. A környezetjog különös része - az egyes szabályozási területek - 24. Vízgazdálkodás, vízvédelem
24. Vízgazdálkodás, vízvédelem 411 b) a vízszennyező anyagok kibocsátásának az elérhető legjobb technikán, illetőleg a környezet minőségi határértékeken alapuló szabályozását és megvalósítását; c) az előírt kibocsátási határértékeket vagy nem pontszerű (diffúz) hatások esetén a legmegfelelőbb megoldásokat, illetve szabályozásokat, amelyek figyelembe veszik a szennyezés kombinált megelőzéséről, a települési és ipari szennyvízkezelésről, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló külön jogszabályok vonatkozó rendelkezései megjelölését. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítése és felülvizsgálata során tájékoztató és egyeztető fórumok szervezésével biztosítani kell, hogy a terv tartalmát a társadalom minél szélesebb köre, különösen az érintett vízhasználók megismerhessék és véleményezhessék. A vizek mennyiségi védelme A mennyiségi vízvédelem átfogja a vízgazdálkodást, a vizek természetes viszonyainak megváltoztatására vonatkozó szabályokat, továbbá a vízigények kielégítésére, illetve a vizek igénybevételéért fizetendő díjak és járulékok megállapítására irányuló szabályokat, valamint a vízjogi engedélyezési rendszert. A vízgazdálkodási szabályozás a mennyiségi vízvédelem elemeként fogható fel, a törvény és az ahhoz kapcsolódó Vízgazdálkodási Szabályzat rendszerében tervezésen alapuló újraelosztást jelent. A vízgazdálkodás mint vízkészlet-gazdálkodás általános műszaki követelményeit konkrétabban az Országos Vízügyi Szabályzat rendelkezései tartalmazzák. Vízhasználatot csak olyan területeken lehet engedélyezni, ahol a szükségletnek megfelelő szabad vízkészlet rendelkezésre áll. Ezen belül is az egyes vízhasználati igényeket nemzetgazdasági jelentőségük szerinti sorrendben lehet kielégíteni. A vízgazdálkodás magában foglalja • a vízkészlet hasznosítását, • a vízbázisok és vízkészlet védelmét, • a szennyvízgazdálkodást, illetőleg szennyvíztisztítást, • a vízszennyezés megakadályozását, • a vízi létesítmények létesítésének, működtetésének szabályozását, • a víz igénybevételéért járó díjak megállapítását. Az ivó- és ipari vízellátást szabályozó normák a vízigények kielégítési sorrendjének szabályozásával ugyancsak a közvetlen mennyiségi vízvédelem körébe sorolhatók, egyben szorosan kapcsolódnak a vízkészlet-gazdálkodáshoz. A vízigényeket - a vízkészlet mennyiségi és minőségi védelmének szem előtt tartásával - az igények nemzetgazdasági jelentősége szerinti sorrendben és az indokolt szükséglet alapulvételé-Vízgazdálkodás vagy mennyiségi vízvédelem A vízigények kielégítése