Bart István: Világirodalom és könyvkiadás a Kádár-korszakban (2002)
Műfordító és műfordítás - A műfordító
kiteljesedni azonban a kultúrpolitika hanyatló korszakában már nem tudott a képzés, csak épp a „mesterség vagy művészet-e a műfordítás?” megválaszolhatatlan kérdése körüli szakmai vita éledt újjá kis időre, ezúttal „tanítható-e a műfordítás?” címmel. A kultúrpolitika igen gyakorlatiasan, a rendeletileg szabályozott honoráriumok felemelésével reagált: „Szükséges a honoráriumrendszer részleges, szelektív módosítása (például a gyermek- és ifjúsági művek szerzői díjának, a műfordítói díjak átlagának differenciált emelése, illetve a lektűr jellegű művek honoráriumának csökkentése).”239 Ezzel a zárójeles mondattal gyakorlatilag véget ért a korszak műfordítástörténete. A fordítóképzés végül is szakfordító-képzés formájában valósult csak meg, míg a műfordító-képzés örökre megrekedt az egyetemi szemináriumok szintjén. A műfordítói utánpótlás válságának a 80-as évek elején még oly súlyosnak tetsző kérdését pedig a rendszerváltás folyamatában újraéledő, gyakorlatias szellemű magánkönyvkiadás habozás nélkül levette a napirendről, a műfordítás belső vitáival egyetemben. Miközben a szakfordítók a rendszerváltás után röviddel sikeresen megvívták a maguk szabadságharcát, a műfordítás nemcsak „céhként”, de jószerével elkülönült szakmaként is megszűnt létezni, versfordításra pedig az új korszakban gyakorlatilag nem volt megrendelés. A mindenféle szöveget bőven termő, de szerkesztők és többnyire kiadói szakértelem nélkül működő új magyar könyvkiadásban a korábbi korszakban elképzelhetetlenül mélyre süllyedt a világirodalmi könyvkiadás átlagos színvonala, aminthogy a fordításirodalomé is. Ez sem gátolta meg persze, hogy a műfordítás-irodalom régi műhelyei ne igyekezzenek őrizni a szerkesztőségi hagyományokat, és azt sem, hogy ne bukkanjanak fel a semmiből - módszeres műfordítóképzés nélkül is - tehetséges fiatalemberek, mint a hajdan oly sokat emlegetett és hiányolt „utánpótlás” képviselői. A műfordítás kontextusát azonban - és vele az egész világirodalmi könyvkiadásét az immár kizárólag haszonelvű könyvkiadás gyakorlata oly mértékben megváltoztatta, hogy az általunk vizsgált korszaknak nemcsak a problémái, de még a szavai is értelmüket veszítették.240 A műfordítónak 239 Az MSZMP KB PB határozata a könyvkiadás és könyvterjesztés helyzetéről, VJ. ötéves tervének művelődéspolitikai koncepciójáról, gazdasági irányításának és szabályozásának korszerűsítéséről, 1981. (Vass 1988, 92) 240 Szemelvények egy műfordító-iroda kiadókhoz intézett körleveléből (1999): 146