Bart István: Világirodalom és könyvkiadás a Kádár-korszakban (2002)

Műfordító és műfordítás - A műfordító

tagnak minősültek.233 Kifejeződött ez nemcsak abban, hogy a hivatalos irodalmi szervezet választott testületéiben kivételképpen sem jutottak képviselethez, de például abban is, hogy a Műfordítói Szakosztály megle­het, főleg ceremoniális feladatokkal járó elnöki tisztét nem hivatásos műfordító, hanem költő, Rákos Sándor töltötte be a leghosszabb ideig - aki valójában csak „belső száműzetése” idején készített fordításokat ­­mintegy kárpótlásképpen, amiért a Költői Szakosztályban nem juthatott költői rangjának megfelelő szerephez. A műfordítók irodalmi státusát mutatja az is, hogy az évről-évre hosszas alkudozások közepette kiosztott József Attila-díjat hivatásos műfordító a korszak során sohasem kapta meg, legfeljebb költő-műfordító, olykor épp költészetének elismerése helyett. Göncz Árpád szakosztályi elnökké, majd írószövetségi elnökké választása a 80-as évek derekán korántsem a műfordítás irodalmi státusá­nak megváltozását jelentette, hanem sokkal inkább a rendszerváltás elő­hírnöke volt már, minthogy tisztségét is a pályája során megszerzett köz­életi rangjának köszönhette. Maguk a műfordítók mindeközben általában kevéssé érdeklődtek az írószövetség iránt, és sem az irodalmi belharcokban, sem a mind sűrűbb politikai összecsapásokban nem vettek részt. Akárcsak a világirodalmi könyvkiadás, a fordításirodalom is jótékony „szélárnyékban” élt, és köz­ben rohamosan „professzionalizálódott”. Az írók a 60-as évek végére visz­­szatértek a szépirodalomhoz, a némi fordítást még továbbra is vállaló, bár egyre fogyatkozó számú költő-fordító pedig legfeljebb már csak epithe­ton ornansként használta a műfordítói titulust. Újak helyettük alig je­lentkeztek,234 míg a műkedvelők235 hajdan nagyszámú csapata kiszorult a 233 „Műfordítónak lenni megbecsült pozíció. A műfordító, fordítói működése és műve alapján, felvételét kérheti a Művészeti Alapba vagy akár a Magyar írók Szövetségének Műfordítói Szakosztályába. A tagság egzisztenciát és rangot jelent. Foglalkozása, műfor­dító - aki megteheti, ezt akárhová emelet fővel beírhatja. Művész, benne él az irodalom­ban, a művészvilágban, bejáratos bizonyos körökbe.” Geher István:/! műfordító termé­szetrajza, helyzetelemzés. (Bart - Rákos 1981, 75) 234 “Újabban a költő-fordítók serege is fogyatkozik. Az idősebb alkotó-nemzedék - a magyar irodalom nagy szerencséjére - visszavonul az életművébe, s a fiatalabbak közül kevesen törekszenek a helyükre. A fiatal prózaírók nemigen tudnak nyelveket, a fiatal költők nem nagyon ismerik a kötött versformákat.” Geher István:/! műfordító termé­szetrajza, helyzetelmzés. (Bart - Rákos 1981, 84) 235 "A műkedvelő nem rendelkezik korlátlan szabad idővel, és nem adja ki a kezéből a csiszolatlan munkát. Sokáig passziózik, gyötrődik vele, lehetetlenség kivárni, amíg vala-142

Next