Bednanics Gábor - Bengi László - Kulcsár Szabó Ernő - Szegedy-Maszák Mihály (szerk.): Hang és szöveg. Költészettörténeti kérdések a lírai modernségben (Osiris könyvtár - Irodalomelmélet, 2003)
Menyhért Anna: Az „énem”-e? - Az „én” neme (Szerep és én viszonya Babits Mihály költészetében: Régen elzengtek Sappho napjai)
van, / és a saját lelkét hallja minden dalban. / És akinek szép a lelkében az ének, / az hallja a mások énekét is szépnek.” 26 Ascher Oszkár idézi Babitsot a Jónás könyvének felolvasásáról: „A költő, úgy látszik, próféta, akár akarja, akár nem.” Ascher Oszkár: A „Húsvét előtt”-tdl a „Jónás könyvé”-ig. In Babits emlékkönyv. Szerk. Illyés Gyula. Budapest, 1941, 251. Lásd erről Rába György: Példázat a humánumról. Jónás könyve. In uő: Csönd-herceg és a nikkel szamovár. Budapest, 1986, 102-134. 27 Vö. Kulcsár Szabó Ernő: Költészet és dialógus. A líra művek befogadásának kérdéséhez. In uő: A megértés alakzatai. Debrecen, 1998, 41: „Dialógus az elhatárolódó újraértés alapja József Attilánál is, éspedig döntően a babitsi hagyománnyal folytatott jelöletlen párbeszéd értelmében. Hiszen elegendő egyetlen pillantást vetnünk a jóval későbbi Jónásra ahhoz, hogy érzékeljük: milyen vita áll itt fönn a szerepmentesség későmodern tropológiája és az eredetkötött - éppen nem szerepmentes - beszéd autoritása között. Mert a költői beszéd biztosítékaként talán sehol nem jelenik meg az autoritás hívása (és igénye) olyan erővel, mint éppen a kései Babitsnál.” 28 Vö. „Az én destabilizációja csak a téma szintjén mutatkozik meg, nem vált még nyelvi magatartássá." Kulcsár Szabó Ernő: A kettévált modernség nyomában. A magyar líra a húszas-harmincas évek fordulóján. In Ujraolvasó. I. m. 1992, 44. 29 Judith Butler: Gender Trouble. Feminism and the Subversion of Identity. London-New York, 1990, különösen 1-34., 111-149. Lásd még Judith Butler: Esetleges alapok: a feminizmus és a „posztmodern” kérdés. Ford. Orlősy Dorottya. In Freud titokzatos tárgya. Pszichoanalízis és női szexualitás. Szerk. Csabai Márta - Erős Ferenc, Budapest, 1997, 256-274. 30 Judith Butler: Bodies that Matter. On the Discoursive Limits of „Sex". New York-London, 1993, különösen 1-55., 223-242. 31 Erről lásd H.-G. Gadamer: i. m. 1984, 69-76. Babits a következőket írja Goethéről: „Korunk szeret kollektív jelszavakat hangoztatni, s felejti azt, hogy minden kollektív jelszó voltaképpen szétválasztó, s valamely nemzet vagy párt, vagy világnézet nevében eldarabolja az emberiséget. Az egyetlen kollektivitás, amelyhez minden ember hozzátartozik: az ember egyének közössége. Goethe ennek a legnagyobb közösségnek a dalnoka, a legnagyobb és legdemokratikusabb hadsereg zászlaját lobogtatja. Aki igazán és mélyen önmaga tud lenni, az mindenkivel testvér.” Babits Mihály: Az európai irodalom története. Budapest, 1979, 347. Erről lásd Németh G. Béla: Mindenütt csak kék az ég... Az egyetemesség és viszonylagosság költői élménye a fiatal Babitsnál. In uő: Babits, a szabadító. Budapest, 1987, 74-101. 32 G. W. F. Hegel: Esztétikai előadások. III. Ford. Szemere Samu. Budapest, 19802, A lírai költészet című fejezet: 320-363. A klasszikus (görög-római) líráról Hegel a következő, számunkra nagyon lényeges megállapítást teszi: „a szubjektum szabadon egyesül az általánossal”. (356.) 33 Vö. Rába György: Babits lírája a kettes csöndtől az emberek életéig. Költészete a húszas években. Új írás, 1983/5. 84-96. 34Vö. Babits M.: i. m. 1979, 29; illetve Babits Mihály: Az európai irodalom olvasókönyve. Budapest, 1978, 124-130. 35 Gayatri Chakravorty Spivak: Displacement and the Discourse of Wo-185