Bertényi Iván (szerk.): Magyar történeti szöveggyűjtemény 1000-1526 (Osiris tankönyvek, 2000)

I. rész. Elbeszélő források - Thuróczy János: A magyarok krónikája (Részletek)

136 ELBESZÉLŐ FORRÁSOK Fiunknak nevezett mezővárosban szálltak meg. Ez a mezőváros az említett folyó mentén fekszik Bács megyében, kövér földön és széltében-hosszában sík területen. Ebbe a mezővárosba érkezve a király rendelete értelmében egybehívták az egész ország nemeseinek ünnepélyes országgyűlését. Mivel ez a gyűlés a sok nemes érkezése miatt napról napra népesebb lett, László gróf, aki félt László király változékony hangulatától és Ulrik gróf cselvetésétől, atyja szokását követve fegyveres katonai kísérettel jelent meg a királynál. Ez­után László király úgy határozott, hogy Nándorfehérvár várában megszemléli a török csá­szár haderejének nyomait. A király meg Ulrik és László gróf mindjárt át is ment oda; és az összes keresztesek, akik Németországból jöttek, hajón követték őket. Azok, akik tisztában voltak a király szándékával, azt mondták László grófnak: „A te ügyed rosszul áll; Ulrik gróf elfordította tőled a király jóindulatát, és rávette, hogy fosszon meg téged és az összes magyarokat az oldala mellett viselt méltóságaitoktól, amelyeket eddig vi­seltetek, és a méltóságokat a magyaroknál neki jobban tetsző németeknek adja; téged pedig mielőbb kivetnek ebből a várból. Erre elégséges bizonyíték, hogy a német kereszteseket ide vezényelték.” Ezek hallatára az ifjú ember nagyon megzavarodott, és gondolataiba mélyedve járt fel és alá. Az övéi rábeszélték, hogy megragadva az idő és hely által nyújtott alkalmat, Ulrik grófot ölje meg. Titkos tárgyalásokat is folytattak erről a dologról, és az ország főemberei közül sokan helyeselték ezt a tervet, éppen azok, akiket hasonló gond mardosott. Szapora rábeszé­lésükkel rávették erre a nagy gonosztettre az ifjú embert, akit férfias merészség hevített, és ifjúságának féktelen indulatát alig tudta féken tartani. Az évnek azok a napjai közelegtek, amelyekben egykor a hírneves Márton püspök ala­csony földi kunyhójából távozva, magas égi otthonába került, amikor is az édes must jóízű borrá változik; és felvirradt a Szent Márton ünnepét követő hétfő.'14 Ezen a napon kora reg­gel, miután a nap sugarai elűzték a reggeli szürkületet, László gróf elment az említett várban az Ulrik gróf számára szállásul kijelölt házba magához a grófhoz, hogy mint mondják, köl­csönösen megbeszélést tartsanak. [...] Ulrik és László egy ház fedele alatt, zárt ajtók mögött, kölcsönösen haragossá változott meg­beszélésük végén, előbb csak fenyegető szavakkal, végül pedig fényes karddal kelt küzdelemre, és egyik a másiknak a vérében áztatta meg a kardját. Amikor pedig László gróf híveinek, akik az ajtó előtt álltak, megütötte a fülét a benti tusa zaja, nyomban betörték a ház ajtaját, kételyek közt tudakolták a zaj okát. Látták, hogy mindkét gróf izzad a küzdelemben, és kardot rántva rárohantak Ulrik grófra, aki vitézül védekezett erejének minden bátorságával - de egy lándzsa­döféssel a lábán súlyosan megsebesítették, leterítették, és miután leterítették, lefejezték. Félelem rázkódtatta meg a királyt és az ország főurait meg a királyhoz tartozó németeket, félelemtől reszkettek szívük mélyén, amikor a vár utcáin meglátták az emberi vértől festett meztelen kardok villogását; mindenki arra gondolt, hogy azt a poharat, amelyet Ulrik gróf kiürített, ők maguk is ki fogják üríteni. Ulrik gróf tetszetős magasságú, arcában és testében arányos felépítésű, sovány arcú, korá­ra nézve ötvenéves vagy azon még innen levő, kellemes és nagyon szerelmes természetű ember volt; a haját bodorította, és szakállát, hogy ne árulja el a korát szeretőinek, gyökerestül kitépette. László király megbocsátja László grófnak Ulrik gróf megöletését Végül az említett Nándorfehérvár várában való időzésüknek végét vetve, a király és László gróf meg a többi báró, azaz Garai László nádorispán, Guthi Ország Mihály és Lendvai Bánfi Pál, a király főajtónállómesterei meg a királyi felség udvari emberei és az ország számos főnemese, akik a királyi udvart fel szokták keresni, Temesvár felé vették útjukat. Ez híres vár Szent Márton napja november 11-e, de Ciliéi fclkoncolása előbb, november 9-én történt.

Next