Bíró Gáspár: Az identitásválasztás szabadsága (Pro minoritate könyvek, 1995)

I. A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogai

nem tilos” elve alapján logikusan következne. Akkor is szükség van bizonyos jogok rögzítésére és részletezésére — főleg az anyanyelv használatát, valamint a kisebbségi nyelvek és nyelvjárások védelmét illetően ha azokat az alkotmány általános megfogalmazásokban egyébként is tartalmazza. Történelmi tapasztalat bizonyítja ugyanis: számtalan esetben bekövetkezett, hogy éppen a legmagasabb szintű jogszabályok, sőt nemzetközi szerződések által rögzített elvek alapján tagadták meg a különböző államok a kisebbségi jogok érvényesítésé­nek biztosítását, és nem voltak hajlandók az általános elveket közvet­lenül alkalmazható jogszabályokban is érvényesíteni. A különös jogok részletes felsorolásának másik oka az, hogy nyíltan szakítani kell a kisebbségek absztrakt egyenjogúságának elvével, és az aktív kisebbségvédelem álláspontjára szükséges helyezkednünk. Rendkívül fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a törvénytervezet által előterjesztett kisebbségi önkormányzati forma nem kötelező-, a kisebbségi kulturális és szociális önkormányzat megalakítása nem feltétele a kisebbségi jogok érvényesítésének az adott területeken. Ez csupán egy lehetőség a sok közül. A kisebbségi kulturális és szociális önkormányzat a meghatározott területeken közhatalmi jogosítványokkal rendelkező köztestület. A kisebbségi önkormányzat a személyi elv alapján jön létre és működik, ami különösen azért fontos, mert a hazai kisebbségek szétszórt tele­püléseken élnek, s emiatt a területi elv érvényesítése hátrányos lenne számukra. A közhatalmi jogosítványok itt alapvetően a következőket jelentik:- az önkormányzat demokratikusan elfogadott határozatainak ér­vényesítéséhez szükség esetén közvetlenül igénybe vehető az állami közhatalom;- az önkormányzat demokratikusan elfogadott statútuma a kisebb­ségi kódexbe való felvétel útján törvényerőre emelkedik. Ezáltal a kisebbségi önkormányzat csak a törvénynek van alárendelve, határo­zatait csak az Alkotmánybíróság helyezheti hatályon kívül, az önkor­mányzatot pedig csak a parlament oszlathatja fel, s azt is csak minősített többséggel - lévén a kisebbségi kódex alkotmányerejű jogszabály;- az önkormányzat közhatalmi jogosítványa ugyanakkor együtt jár vezető testületéinek és vezető személyiségeinek fokozott felelős­ségével az általuk folytatott tevékenységi területen;- az állam meghatározott kötelezettséget vállal az önkormányzat támogatásában (például oly módon, hogy az önkormányzat szervei József Attila Tudományi evetem ] -j Filozófiai Tanszék Könyvtára ~ir3Zl A_________AZ 'f0 Z

Next